Bajkonurból – egy új távközlési műhold társaságában – indult a MEV-1. Feladata másik műholdak megmentése.
2019. október 9-én, magyar idő szerint 12:17-kor a bajkonuri 200/39-es indítóállásból startoló Proton-M rakéta a Briz-M végfokozatra szerelt két műholdat állított geostacionárius átmeneti pályára.
A Mission Extension Vehicle (MEV, küldetéshosszabbító eszköz) nevű űreszközt az azóta már a Northrop Grumman által felvásárolt, és a cég „innovatív rendszerek” (Northrop Grumman Innovative Systems) üzletágaként működő (és többek között az ISS-hez repülő Cygnus teherűrhajókat is gyártó) Orbital ATK építette. A MEV-1 a világon az első olyan szatellit, amelyet az üzemeltető cégek és kormányzati szervek műholdjai élettartamának megnövelésére fejlesztettek. Egyes becslések szerint itt egy 3 milliárd dolláros piacról lehet szó (lásd a témáról írt 2018-as cikkünket). A Northrop Grumman véleménye szerint – és ehhez azért nem kell nagy jósnak lenni – a geostacionárius pályán keringő műholdak szervizelésében lesz a legnagyobb fantázia.
Ebből talán kitűnik, hogy nem „teljes szervizről” van szó, vagyis a MEV nem alkalmas arra, hogy mondjuk akkumulátort vagy antennát, esetleg hajtóművet cseréljen egy műholdon. Arra képes, hogy ha a műhold egyébként működőképes, csak helyét vagy helyzetét nem képes tartani, akkor ezt biztosítsa. Nem véletlen tehát a mission extension (küldetéshosszabbító) kifejezés használata az orbital repair (orbitális javítás) helyett. Ettől persze még ez is komoly előrelépés, hisz egy komolyabb GEO távközlési hold rengeteg pénzbe kerül.
A mostani feladat a „temetői pályán” lévő Intelsat-901 megközelítése, dokkolás, majd a kettős rendszer visszatérése a geostacionárius pályára. Itt az Intelsat-901 újból „távközlési műholddá válik”, persze úgy, hogy térbeli stabilizációjáról, és a Föld felszíne feletti magasság tartásáról immár a MEV-1 gondoskodik. A „közös munkát” 5 évre tervezik, majd a MEV-1 visszaviszi az immár élettartama végére ért Intelsat holdat a temetői pályára és lekapcsolódik róla.
Fantáziaképen a MEV-1 és az Intelsat-901 által alkotott „műholdszerelvény” geostacionárius pályán. (Kép: Nathan Koga / SpaceFlight Insider)
A 2326 kg starttömegű, két nagyméretű napelemtáblával és két elektromos hajtóművel ellátott MEV-1 tervezett élettartama 15 év. Ebbe több dokkolásnak/lekapcsolásnak, illetve rengeteg manőversornak kell beleférni, vagyis lesz még szabad kapacitás az Intelsatos kísérlet után is!
Ha minden a tervek szerint halad, akkor nagyjából egy egy-másfél év múlva, egy Ariane-5 rakétával kerülne pályára a kissé módosított MEV-2, melynek egy ma még meg nem nevezett Intelsat holdról kéne „gondoskodnia”. A módosítás oka pedig az, hogy „anyahajóként” vinne magával némi kereskedelmi rakományt (kísérleti berendezéseket), valamint egy pár tudományos célú CubeSatot is.
A Proton rakétával most pályára került másik műhold az Eutelsat európai műholdas távközlési szervezet Eutelsat-5 West B holdja, melyet – mint neve is sugallja – a nyugati 5°-os geostacionárius pozícióban fognak „rögzíteni”. A műhold starttömege 2864 kg, tervezett élettartama legalább 15 év, fedélzetén 35 Ku-sávú transzponder található. Szolgáltatásait elsősorban a francia, spanyol és észak-afrikai lakosok élvezhetik majd. Ezt a műholdat is az Orbital ATK építette, igaz egy másik, a GEOStar-2-es buszon. Véletlen egybeesés? Aligha... Talán inkább arról van szó, hogy két műhold egyidejű startmegrendelésével a Northrop Grumman (1 kg-ra vetítve) kisebb számot látott az indítási árajánlaton... Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A MEV sorozat az Orbital ATK GEOStar-3 műholdbuszán alapszik, és rengeteg olyan rendszert és alrendszert tartalmaz, melyeket már más űreszközön, élesben használtak, vagy használnak. Található rajta többek között egy dokkoló elem, nagy mennyiségű üzemanyaggal töltik fel, és természetesen teljesen önálló helyzetstabilizációs és manőverező rendszere van. Az elképzelés az, hogy a geostacionárius pályán várja, hogy egy ott keringő műhold helyzetstabilizációs, vagy pályamódosító rendszere meghibásodjon. Ekkor annak közelébe manőverezik, arra rácsatlakozik, majd saját rendszereivel biztosítja az immár kettős műholdrendszer stabilizálását és megfelelő magasságú pályán tartását.
Orbitális szerviz
Ideges az Intelsat
A két műhold indítása Proton rakétával (Spaceflight Now)
Sikeresen lezárultak az új Spacebus Neo platformra épülő első távközlési műhold, a Konnect vibrációs tesztjei.
