A keleti blokkból a globális hálózat felé – 50 éves a nemzetközi műholdas távközlési szervezet.
Kilenc ország (Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió) 1971. november 15-én alapította meg az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Rendszert és Szervezetet, amelynek célja alapvetően a műholdas távközlés gazdasági és tudományos eredményeinek felhasználása volt. Ez hallgatólagosan az USA-székhelyű Intelsat ellensúlyozását is jelentette, amerikai riválisához hasonlóan eredményessé azonban soha nem válhatott. Bár szervezeti felépítésük azonos volt, egészen eltérő piaci helyzetben működtek, különböző gazdasági háttérrel. Az Intelsat kereskedelmi vállalkozás volt és már 1967-ben 4 műholddal rendelkezett. Az Interszputnyik ezzel szemben erőteljes állami támogatással működött, és a szovjet műholdas kapacitásokat is ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel használhatta.
A szervezet taglétszáma az elmúlt ötven évben közel megháromszorozódott: jelenleg 26 tagállammal rendelkezik. Ez a Szovjetunió felbomlásával, Csehszlovákia megszűnésével is magyarázható, de a képet árnyalja, hogy az utóbbi években csatlakozott például Szomália is. Az 1990-es években lezajlott, államokat érintő változások miatt a szervezet tagja a Német Szövetségi Köztársaság mint a Német Demokratikus Köztársaság jogutódja, viszont Csehszlovákia jogutódjai közül csak Csehország maradt tag.
(Kép: Interszputnyik)
Az ezredfordulón az Interszputnyik is jelentős szerkezeti változásokon ment keresztül, de megmaradt kormányközi szervezetnek. A gazdasági változások nem tették lehetővé, hogy a szervezet korábban önálló műholdakat építtessen és telepítsen. Az Interszputnyik nemzetközi űrtávközlési rendszere ezért magában foglalja a többi műholdas szolgáltatótól bérelt műholdas kapacitást is. Ebbe az Interszputnyik számára kijelölt pályákat és frekvenciákat használó rendszerek is beletartoznak. A műholdas kapacitást a kormányközi szervezet által alapított leányvállalaton, az Isatel LLC-n keresztül értékesíti, ellátási területe Európa keleti része, Ázsia és Afrika, valamint Kuba.
Az Interszputnyik mind a nemzetközi szervezetekben, mind a piaci környezetben aktív. A kormányközi szervezetek közül mindeddig egyedül csatlakozott az ENSZ keretében 1960–1980 között elfogadott négy, az űr felhasználása terén létrehozott egyezményhez, valamint együttműködési megállapodást kötött az EUTELSAT IGO-val is.
Az Interszputnyik megalakulását követően a tagországokban, így Magyarországon is telepített a rendszer működését biztosító földi állomásokat. A taliándörögdi földi állomást 1975-ben kezdték építeni a szovjet típusterveknek megfelelően: négyszintes, kör alaprajzú adóépület tetején áll a 12 m átmérőjű, 60 tonna tömegű parabola antenna. Az épület speciális, az antenna mozgásából fakadó rezgéseket lecsillapító funkciót lát el. A földi állomás működését 1978-ban kezdte meg. Kezdetben csak televízióadásokat közvetített, majd a tengeralatti kábelek kapacitásának szűkössége miatt a tengerentúli telefonforgalom egy része is itt haladt át. Az épület és berendezési eszközei műemlékvédelem alatt állnak, a komplexum ma is zárt, nem látogatható. (Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság)
A taliándörögdi űrtávközlési állomás. (Kép: HTE)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Interszputnyik
Interszputnyik honlap
40 éves a taliándörögdi űrtávközlési állomás (HTE)
A címben szereplő szám és starthely alapján gyakorlott olvasóink már tudhatják is, hogy a OneWeb műholdrendszere bűvült megint újabb tagokkal.
