Késő műholdseregek

A 2019-es tervekhez képest előbb a járvány, majd a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet hátráltatja a műholdrendszerek kiépítését.

A világjárvány megbénította az ellátási láncokat, rombolta a munkaerőpiacot, megrázta a pénzügyi piacokat és extra terheket rótt a projektekre, ami együttesen a megvalósítás csúszását okozta. Hiába enyhült azonban két és fél év elteltével a járvány, a világgazdasági környezet kedvezőtlenebbé vált, továbbá a felbocsátási kapacitások csökkenése is fenyeget. Az ukrajnai háború miatt nehezebb hozzájutni az ionhajtóművekben és a félvezetőiparban használt nemesgázokhoz, nem utolsósorban pedig a szankciók miatt az orosz hordozórakétákra sem számíthatnak az üzemeltetők. Kérdés, hogy a szabályozó hatóságok elnézik-e az üzemeltetőknek a rajtuk kívül álló okok miatti késéseket.

(Kép: Adobe Stock)

Az egyik érintett nemzetközi hatóság a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), amely többek közt a nem geostacionárius pályán (NGSO, non-geostationary orbit) keringő űreszközök frekvenciahasználati jogát szabályozza. A műholdseregeket ténylegesen üzemeltetők érdekeit védendő (azokkal szemben, akik csak tervezik saját rendszerük létrehozását) az ITU 2019 novemberében szigorú szabályokat fogadott el, az ebben foglalt határidők be nem tartása a frekvenciahasználati jog elvesztésével jár. Konkrétabban, az ITU 35. számú határozata értelmében a kérelmezőnek igénye benyújtásától számítva hét év áll rendelkezésére ahhoz, hogy első műholdja megkezdje működését a Föld körüli pályán. Ezt követően az üzemeltetőnek két éven belül pályára kell állítania műholdseregének 10%-át, öt éven belül az 50%-át, hét év elteltével pedig a 100%-át. Korábban a frekvencia megtartásának csak a rendszer első műholdjának hét éven belüli pályára állítása volt a feltétele. Az ITU adatbázisát átvizsgálva megállapították, hogy a 35. határozat szigorúbb szabályozása 384 benyújtott kérelmet, azon belül pedig több tízezer tervezett műholdat érint.

Az ITU júliusban bejelentette, hogy Liechtenstein kormánya és amerikai ipari partnere, a Rivada Space Networks részéről érkezett ugyan egy kérés (minden NGSO üzemeltető nevében), hogy a határidőt minden műholdseregre automatikusan hosszabbítsák meg egy évvel, ezt azonban az ITU elutasította. Következésképp a cégnek a tervezett 600 műholdja 10%-át 2023 szeptemberéig pályára kell állítania, ha meg akarják tartani a számukra megítélt frekvenciahasználati jogot. A Rivada nyilatkozata szerint erőfeszítéseket tesznek az első 60 műhold felbocsátása, azaz az ITU szabta határidő betartása érdekében. Az ITU-hoz benyújtott határidő-módosítási kérelmükben a már említett külső körülményekre hivatkoztak, de mint elmondták, nem lepte meg őket az elutasítás. Egyedi kérelmeket ugyan elbírálhatna az ITU (ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy valamely kedvezőtlen külső körülménynek közvetlen hatása van a határidő be nem tartására), átfogó módosításra azonban nincs lehetőség jövő novemberig. Akkor az ITU-nak a soron következő, 2023. november 20-án kezdődő Rádiótávközlési Világértekezleten (WRC-23) be kell számolnia a 35. határozat alkalmazásának tapasztalatairól, és csak ennek nyomán lehet szó az általános szabályok módosításáról.

Szakértők a WRC-23-ig további kérelmek sokaságára számítanak, amelyekben a leendő üzemeltetők új rendszereik számára igényelnének frekvenciákat, illetve a kijelölt határidők módosítását kérik. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi műholdgyártó kapacitások nem elegendőek ahhoz, hogy az üzemeltetők teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, meglátásuk szerint sokaknak erre esélyük sincs. A Summit Ridge Group tanácsadó cég szakértője megemlíti, hogy az Amazon gazdasági erejét kihasználva 83 startot kötött le tervezett Kuiper-műholdserege pályára állításához, ami nem sok mozgásteret hagy az NGSO pályák további felhasználói számára, különös tekintettel arra, hogy a jelenleg egyetlen szóba jövő hordozórakétára, a Falcon-9-re a SpaceX-nek saját műholdserege kiépítéséhez is szüksége van. A szakértő szerint a Starlinken kívül több mint 55 000 műholdra adtak ki frekvenciaengedélyt. Igaz, hogy több kis, közepes és nagy hordozórakéta fejlesztése is folyik, azonban várhatóan 2024 előtt egyik sem lesz képes évente tíznél több indításra. Végül felhívja a figyelmet arra, hogy a műholdak sokaságának NGSO pályára állítása kedvezőtlen hatással lesz az űrtevékenység fenntarthatóságára. Ezért a WRC-23-nak foglalkoznia kellene azzal is, hogy az általuk megszabott határidők miként befolyásolják a hordozórakéták és a tönkrement műholdak jelentette űrszemét mennyiségét.

Kapcsolódó cikkek:
Az űrtávközlés kezdetei (1. rész)
Az űrtávközlés kezdetei (2. rész)
Az űrtávközlés kezdetei (3. rész)
Az űrtávközlés műszaki oldalai (1. rész)
Az űrtávközlés műszaki oldalai (2. rész)
Az űrtávközlés műszaki oldalai (3. rész)
Az űrtávközlés műszaki oldalai (4. rész)
Az űrtávközlés frekvenciaszabályozása: aktualitás és jövőbetekintés (1. rész)
Ég és föld közötti kapcsolatok
Internet a világűrből

Kapcsolódó linkek:
Késnek a műholdseregek, időt kérnének az üzemeltetők (Space News)