Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Az első részben műholdas kommunikációról olvashatnak.
Űrtávközlés
Október 16-án a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (International Astronautical Congress, IAC) írta alá az Egyesült Királyság Űrügynöksége (UK Space Agency) és a Goonhilly Earth Station Ltd. azt a szerződést, amely fedezetet biztosít a valamikori rádiócsillagászati obszervatóriumból elsősorban űrtávközlési állomássá avanzsált Goonhilly (képünkön) mélyűri fejlesztéseinek. Egyértelmű, hogy egyre komolyabb az aktivitás a geostacionárius pályán túl, aminek a hajtómotorja elsősorban a Hold kutatása. Ezen túl egyre több olyan űrszonda várható, amelyek a kis égitesteket célozzák, elsősorban a Föld védelmének lehetőségeit vizsgálva. Az is biztosra vehető, hogy az óriásbolygók kutatásában – amelybe Oroszország sosem „szállt be” – Kína is egyre inkább részt vesz, tehát ez a terület már nem csak az USA és az ESA kutatási iránya lesz. Szóval a mélyűri kommunikációs igényének növekedése várható, s ezt a földi telemetriai hálózatoknak is követni kell. Jellemző a trendre, hogy csak Goonhilly 17 kisebb-nagyobb űreszköz (CubeSatoktól az Artemis-1-ig) követésében vett részt az elműlt négy évben. Ráadásul az állomás az ESA, az Indiai Űrügynökség (ISRO) és az Intuitive Machine szerződött „létesítménye” is.
Most a cég ígéretet kapott a hosszú távú fejlesztések támogatására, egyúttal már ebben a pénzügyi évben lehívhat 2 millió fontot a brit költségvetésből. (A cornwalli és délnyugat-angliai „űrklaszterben” jelenleg 300 intézményt, egyetemi tanszéket, valamint kisebb és nagyobb vállalkozást tartanak számon. Becslések szerint évi 600 millió fontot állítanak elő, mintegy 3200 magasan kvalifikált szakemberrel.)
Egy mindössze két éve alapított francia kisvállalkozás szeretne létrehozni egy 1500 darab CubeSatból álló távközlési műholdas hálózatot. A Constellation Technologies and Operations célja, hogy nagyon alacsony Föld körüli pályára (VLEO) állítsa 5G-s szélessávú szatellitáit. Ez persze pénz nélkül nem megy. Október 14-én mindenesetre megtörtént az első jelentősebb lépés. Ekkor a francia állami hátterű Expansion Ventures 10 millió dollárt fektetett be a cégbe. Ez az összeg a műholdseregre persze nem lesz elég, de arra elegendőnek tűnik, hogy a kisvállalkozás létrehozza és pályára állítsa első két kísérleti űreszközét, illetve megépítse az első tesztterminálokat. Az első két műhold (az egyik képünkön) legkorábban 2026-ban kerülhet pályára egy (olasz) D-orbit indító műholdon, amelyet költségmegosztásos módon egy Falcon-9 rakéta indíthat.
A kanadai Kepler Communications vezette csoport kezdheti meg az európai alacsony pályás optikai átjátszóműhold-hálózat kiépítését. Az erről szóló szerződést az ESA és a kanadai kisműhold-üzemeltető vállalat október 16-án, szintén az IAC-n írta alá Milánóban. A három évre szóló szerződés értéke 39 millió euró. A hosszú távú cél egy több rétegből (több pályacsoportból) álló, terabit/másodperc (Tbps) átviteli sebességű műholdas adattovábbító hálózat kialakítása, amely természetesen együttműködik a földi száloptikás hálózatokkal. A HydRON (High Throughput Optical Network) rendszer fejlesztésének az október közepi szerződés tulajdonképpen az első szakaszát (Element #1: HydRON-DS) biztosítja. Maga a HydRON egyszer majd 9 alacsony pályás (LEO) optikai műholdat, plusz egy tartalékot fog tartalmazni. További finanszírózók belépése esetén ez majd természetesen bővíthető lesz további rétegekkel. A Kepler Communications a megbízást egyrészt azért kaphatta meg, mert már üzemeltet 21 kisméretű, napszinkron pályás internet exchange point (IXP) műhold–műhold kommunikációs űreszközt. Másrészt, mert idén júniusban sikeresen demonstrálták az optikai kapcsolatot két alacsony pályás űreszköz között.
A felhasználók műholdjainak (User Satellite) jeleit az optikai kapcsolattal kommunikáló HydRON holdak (Kepler Routers) továbbítják egymás közt egészen addig, amíg azok egy olyan HydRON műholdra nem érkeznek, amelynek már van összelátása a felhasználó földi állomásával. Ennek azután egy HydRON (Kepler) hold már rádiófrekvenciás (RF) úton továbbítja a felhasználó adatait, pl. űrfelvételeket. (Kép: Kepler Communications)
A HydRON-DS (más néven HydRON Trench-1) összesen tíz műholdat fog tartalmazni, két napszinkron pályasíkban. Ezektől várják az 1 Tbps sebességet. Az űreszközöket szeretnék 2025 végéig pályára helyezni. A Trench-2 esetében további hasznos terhekkel, és még nagyobb átviteli sebességgel számolnak. Megvalósítására viszont már csak évtizedünk végén lesz mód. [Kanada ESA együttműködő partner (cooperating state) immár bő 40 éve. – A szerző megj.]
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek:
Követőantenna magánkézben
A századik Csiucsüanból