A geostacionárius pályára szánt távközlési műhold Floridából indult.
A hasznos teher az Indiai Űrügynökség (ISRO) kereskedelmi vállalata, a NewSpace India Limited (NSIL) megrendelésére került a rakéta orrkúpja alá. Korábban egy indiai LVM-3 rakétával szerették volna felbocsátani, de január elején kiderült, hogy egy Falcon-9-cel megy – nem utolsósorban azért, mert a 4,7 tonnás starttömeg túl sok lett volna az indiaiak saját rakétája számára, amelynek kapacitása 4 tonna tömegnek geostacionárius átmeneti pályára való küldésére elegendő. Mindenesetre a SpaceX számára ez az első alkalom, hogy indiai megrendelésre indítanak műholdat.
Az indiai I-4K műholdplatformra épült GSAT-20 a szerelés és tesztelés közben. (Kép: NSIL)
A 2022 júniusában egy Ariane-5 rakétával indított GSAT-24 után ez lesz a második olyan indiai geostacionárius távközlési hold, amelynek kapacitásairól már az indításkor jól tudják, hogy a hasznos élettartam végéig milyen felhasználók és milyen feladatra fogják hasznosítani. A szektorban korábban nem feltétlenül a kereslet kielégítése (demand-driven) volt a jellemző, hanem a kínálati piac, vagyis amikor a kapacitásokat részben a műhold felbocsátása és üzembe helyezése után veszik bérbe. Az új indiai műhold tervezett működési időtartama 14 év. Most még néhány hónapba telik, mire eléri végleges körpályáját az Egyenlítő fölött kb. 36 ezer km magasan, és beüzemelik fedélzeti berendezéseit.
A GSAT-20 összecsomagolva (jobbra), illetve és kinyitott antennákkal és napelemtáblákkal (balra). (Kép: NSIL)
Az új műhold teljes Ka-sávú adatátviteli sebessége 48 Gbps lesz, az eddigi legnagyobb az indiai távközlési műholdak között. Összesen 24 széles és 8 keskeny nyalábbal fedik le India területét. A cél szélessávú adatátviteli szolgáltatások nyújtása lesz, beleértve az utasszállító repülőgépek műholdas távközlési kiszolgálását is.
Bár a nagy indiai műholdakat gyakran indították külföldi hordozórakétákkal – a műholdfejlesztés tempója láthatóan gyorsabb, mint a hazai rakéták fejlesztéséé –, amerikai szolgáltatóval már több mint három évtizede dolgoztak utoljára. Az első négy INSAT távközlési hold közül három startolt Delta rakétákkal, illetve űrrepülőgéppel, 1982 és 1992 között. Azóta India kizárólag saját rakétákkal, vagy európai Ariane-okkal juttatta fel újabb geostacionárius távközlési holdjait, az INSAT és GSAT sorozatokban. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A GSAT-20 (más jelöléssel GSAT-N3 vagy CMS-03) nevű űreszközt a Cape Canaveral bázis 40-es startállásából bocsátották fel november 18-án magyar idő szerint 19:31-kor. Érdekesség, hogy a SpaceX alig több mint 20 órán belül a harmadik Falcon-9 rakétáját indította, hiszen előző nap magyar idő szerint 23:28-kor a floridai Kennedy Űrközpont 39A starthelyéről egy titokzatos ausztrál távközlési holdat állítottak pályára (erről külön is beszámoltunk), majd 18-án 6:53-.kor egy adag saját Starlink műhold következett a kaliforniai Vandenberg támaszpontról (erről majd a hónap végén, a többi novemberi Starlink indítással együtt emlékezünk meg). Vagyis a SpaceX rövid idő leforgása alatt mindhárom használatában levő indítóállásból végzett egy-egy rakétaindítást.
Európai rakétával két ázsiai műhold
A GSAT-20 indítása (Spaceflight Now)
Geostacionárius pályára szánt, rejtélyes ausztrál távközlési (?) műhold indult egy Falcon-9 rakétával.
