Erős évkezdő hónapot tudhat maga mögött a SpaceX a Starlink startok tekintetében: 8 alkalommal összesen 179 műholddal bővült az internetszolgáltató rendszer.
A Starlink a SpaceX 2019-bek kiépíteni kezdett alacsony pályás, szélessávú és rövid késleltetési idejű internetkapcsolatot biztosító műholdrendszere. A jelenleg használt V2 Mini sorozatú műholdakat Falcon-9 rakétákkal bocsátják fel, egyszerre általában 20-nál több példányt tartalmazó adagokban. A starthelyek között a SpaceX által használt kaliforniai és két floridai indítóállás is szerepel. Az egy-egy indítás alkalmával feljuttatott műholdak darabszáma függ a starthelytől, a megcélzott pályától, és attól is, hogy az adott adagban helyet kaptak-e közvetlen mobiltelefonos kapcsolattartásra (Direct to Cell, DTC) alkalmas Starlink holdak. Ezek egy kicsit nagyobbak, így kevesebb fér el belőlük a rakétán. A 2025. januári indítások adatait (elöl a nap, majd magyar idő szerint az óra és perc, utána a küldetés sorszáma, az egyszerre felbocsátott műholdak darabszáma, végül pedig a helyszín) az alábbi listán gyűjtöttük össze:
DTC képességekkel felvértezett űreszközök a januári 8 alkalomból 4-szer (8-án, 10-én, 13-án és 27-én) kerültek pályára, alkalmanként 13–13 darab. Szokás szerint kiemelünk néhány érdekességet a hónap eseményei közül, de előbb kezdjük egy rövid visszatekintéssel.
A SpaceX műholdseregébe tavaly összesen 90 start során küldtek új űreszközöket. A 2025-ös évben meg szeretnék dönteni ezt a rekordot is. A gyakran hivatkozott Jonathan McDowell statisztikái szerint január első napjaiban összesen 6895 Starlink műhold tartózkodott Föld körüli pályán (ennél többet indítottak az évek során, de egy részük már visszajutott a sűrű légkörbe és ott megsemmisült). A jelenleg gyártott V2 Mini változatból 2822 volt fent az év elején (ezekhez adódott az újabb 197 darab januárból). Ezek korszerűbbek és négyszer nagyobb adatforgalmat tudnak lebonyolítani, mint az előző generáció műholdjai. A SpaceX év végi közlése szerint a világ 118 országában és területén már több mint 4,6 millióan fizettek elő a Starlink szolgáltatásaira.
Január 10-én (Starlink 12-12) Floridából indult egy Falcon-9 rakéta. Ennek első fokozata (B1067) lett az első a SpaceX készletében, amelyet már 25-ödik alkalommal használtak – most is rendben visszaérkezett. (Kép: Michael Cain / Spaceflight Now)
Január 21-én (Starlink 13-1 start) egyrészt megkezdődött a 13-as pályacsoport (559 km felszín feletti magasság, 43° inklináció) feltöltése. Másrészt a 21 darab Starlink hold mellé befért a rakéta orrkúpja alá még két Starshield műhold is. Ezek a Starlinkhez sokban hasonló, kommunikációs célú, de képalkotó érzékelőkkel is felszerelt nemzetbiztonsági műholdrendszert bővítik (jelzésük USA-485 és -486). A műholdas felderítésért felelős amerikai kormányzati szervezet, az NRO (National Reconnaissance Office) megbízásából készült Starshield holdak rendszerint önálló Falcon-9 indításokkal jutnak a világűrbe (legutóbb idén január 10-én összesen 21 darab), de tavaly is volt már rá példa, hogy a polgári célú Starlinkekkel együtt startoltak ilyenek.
Január 21-én (Starlink 11-8) Kaliforniából 27 műholddal indult az a Falcon-9 rakéta, amelynek első fokozata (B1082) teljesítette a SpaceX Falcon rakétáinak kereken 400-adik landolását. Ez a fokozat amúgy eddig „csak” tízszer indult és tért vissza. A Csendes-óceánon várakozó Of Course I Still Love You platformra ereszkedett le, kicsivel több mint 8 perccel a start után. (Kép: SpaceX) Kapcsolódó cikkek:
Starlink, 2024. december
Starshield, idén először
NROL-126: furcsa kombináció