Az év legrövidebb hónapjában nem kevesebb mint 10 adag új műholdat bocsátottak fel a SpaceX alacsony pályás internetszolgáltató rendszerébe.
Ez összesen 219 darab V2 Mini sorozatú műholdat jelent. A hónap vége felé, a Starlink 15-1 indítással a SpaceX már meghaladta a 8000-es számot, ami a 2019 óta pályára állított Starlink holdak összes mennyiségét illeti. A februári startokat az Amerikai Űrhaderő két támaszpontján, a keleti partvidéken Floridában, nyugaton Kaliforniában található, a SpaceX használatában levő starthelyekről végezték. A Falcon-9 rakéták indításainak adatait (elöl a nap, majd magyar idő szerint az óra és perc, utána a küldetés sorszáma, az egyszerre felbocsátott műholdak darabszáma, végül pedig a helyszín) az alábbi listán foglaltuk össze:
A Starlink kiépítéséről beszámoló havi összefoglalóink megszokott eleme néhány érdekesség kiemelése. Azt már egy másik cikkünkben említettük, hogy február 19-én a Starlink 10-12 startot követően a Falcon-9 rakéta elhasznált első fokozatát egy új helyszínre, a Bahama-szigetek felségvizein állomásozó tengeri platformra hozták vissza. Az Exuma-sziget partjai közelében végrehajtott leszállás volt az első a SpaceX történetében, amelyet egy másik ország felségvizein hajtottak végre. A Bahamákon végzendő leszállások a jövőben új lehetőségeket nyitnak meg a floridai Falcon-9 indítások előtt.
Február első Starlink startja (11-4) volt a kaliforniai Vandenberg támaszpont keleti 4-es startállásából (Space Launch Complex 4 East, SLC-4E) kereken a 200-adik űrindítás, ezek közül 111 fűződik a SpaceX nevéhez. Az első startot egyébként még 1964-ben végezték innen. Február 15-én (Starlink 12-8) a Falcon-9 rakéta veterán, B1067 jelű első fokozata lett a legelső a készletből, amelyet már 26-odik alkalommal használtak. (Legutóbb a 25-ös rekord kapcsán múlt havi összefoglalónkban emlékeztünk meg róla.)
A kaliforniai Starlink 11-10 indítás 22 műholddal február 11-én, a felhős ég alatt, hosszú expozíciós idejű felvételen. (Kép: SpaceX)
Február 23-án a Starlink 15-1 starttal megkezdődött a műholdrendszer 15-ös pályacsoportjának a benépesítése. Ezek a műholdak a rendszerre jellemzően (de nem kizárólag) 43° és 53° körüli pályahajlásokkal ellentétben 70°-os inklinációjú pályákon működnek majd. Az első generációs Starlink műholdak 2-es csoportja volt ilyen, ezeket 2021 szeptembere és 2023 májusa között bocsátották fel.
Február utolsó Starlink indítása (12-13) Floridából történt 27-én, két elhalasztott időpontot követően. A 21 darab V2 Mini műhold között most is volt 13 olyan, amelyeket közvetlen mobiltelefonos összeköttetésre (Direct to Cell, DTC) lehet majd használni. (Kép: Michael Cain / Spaceflight Now)
Ugyancsak az egyik Starlink indítással, méghozzá a február 1-jei Starlink 11-4-gyel kapcsolatos az az incidens, amelynek nyomán a Falcon-9 rakéta második fokozata nem tudott megfelelő pályamódosító manővert végezni és irányított módon visszatérni, majd megsemmisülni a sűrű légkörben. Ehelyett egy ideig még pályán maradt, amíg magassága annyira le nem csökkent, hogy természetes módon, de kontroll nélkül belépjen a légkörbe. Ez végül február 19-én történt meg Észak-Európa felett. A széteső fokozat felizzó darabjai zuhanásuk közben látványos égi tűzijátékot produkáltak, egyes törmelékek pedig Poznań városa közelében értek földet. Szerencsére csak minimális károkat okoztak. Eltört például egy lámpa, egy lengyel gazda pedig kártérítési igénnyel lépett fel a szántóföldjén keletkezett kráter miatt. A hiba a SpaceX szerint a folyékony oxigén szivárgására volt visszavezethető. Valamivel több mint fél éven belül ez volt a harmadik olyan incidens, amely egy Falcon-9 rakéta második fokozatával történt.
A Falcon-9 rakéta második fokozatának darabjai a németországi Ingersleben fölött, február 19-én. (Kép: Bennett Theile)
Kapcsolódó cikkek:
Starlink, 2025. január
Új BlackSky műhold
Újabb adag alacsony pályás francia IoT műhold indult egy Electron rakétával.
