Űrfelvételek a középiskolai földrajzoktatásban

A fenti címmel megjelent magyar oktatócsomag a földrajztanárokat vezeti be az űrfelvételek készítésének, típusainak, alkalmazhatóságának alapvető ismereteibe.

A világ az űrből néha sokkal tisztábban látszik, mint közvetlen közelről: egy szökőár vagy egy erdőtűz pusztítását, a sivatagok terjedését, egy úszó olajfolt helyzetét odaföntről lehet a legpontosabban meghatározni. Az űrből készült Föld-fotókat immár napi rendszerességgel használják a termésbecsléstől a biztosításig számtalan területen, sőt újabban sajtóillusztrációként is (amint erre épp a legutóbbi ázsiai cunami kínált példát). Ebből pedig az következik, hogy a ma iskolásai a jövőben egyre többször találkoznak majd űrfelvételekkel – nem csak hírfogyasztóként, hanem előbb-utóbb akár a munkájuk során is –, érdemes tehát időben megismerkedniük a műfajjal, az űrfényképek elemzésének fogásaival.

Ahogy a térképolvasást, úgy nyilvánvalóan az űrfelvételek olvasását is az iskolában kell megtanulnunk. Mivel új „médiumról” van szó, a módszertan még kialakulatlan. Az első segítség az az oktatócsomag lehet, amelyet a Magyar Űrkutatási Iroda pályázatát elnyerve készítettek el az alkotók. Az „Űrfelvételek a középiskolai földrajzoktatásban” elnevezésű oktatócsomag a földrajztanárokat vezeti be az űrfelvételek készítésének, típusainak, alkalmazhatóságának alapvető ismereteibe, lehetővé téve, hogy a Földön kívül készült fotókat felhasználhassák a természeti és gazdasági jelenségek magyarázatánál, vagy a téma iránt mélyebben érdeklődő diákok kutatómunkájának segítésére.

Montreal, stadion, Quick Bird, 2002. május 4.
Forrás: http://www.eurimage.com

Az oktatócsomagot a Földmérési és Távérzékelési Intézet kutatógárdája állította össze. Csató Éva témavezető tájékoztatása szerint a segédanyagot tíz, a Földrajztanárok Egylete által ajánlott középiskolai tanár tesztelte, észrevételeik bekerültek a végleges változatba. Ez a verzió html formában CD-n és interneten mindenki által szabadon hozzáférhető oktatási segédeszközzé válik.