A Mars kutatásával foglalkozó szakemberek és a vörös bolygó titkaira kíváncsi érdeklődők már a Mars Express pályára állása óta várták az európai űrszonda radarantennájának kinyitását. Június 14-én a darmstadti irányítók jelentették: a második 20 méteres antenna is sikerrel kinyílt!
A művelet során az előző antenna nyitásához hasonlóan jártak el, a szondát a Nap felé fordítva folyamatosan melegítették. Magasabb hőmérsékleten kisebb volt annak a valószínűsége, hogy a harmonikaszerűen összecsukott antenna beragad. (Számolni kellett még azzal is, hogy az antenna a kinyílás után veszélyes mértékben megrázza az űrszondát, olyannyira, hogy az akár a többi műszer épségét, akár a földi kapcsolat fenntartását is veszélyeztesse.) A szonda a manőverek és a művelet befejezése után a Föld felé fordította parabolaantennáját, s megkezdte a telemetriai adatok sugárzását.
A két húszméteres és egy hétméteres botantennából álló rendszer (MARSIS – Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionosphere Sounding), mint neve is mutatja, elsősorban a felszín alatti régiókat hivatott feltérképezni. A tervek szerint a Mars Express akár néhány kilométer mélyre is képes lehet belátni. Az adatok kiértékelése minden bizonnyal komoly kihívás elé állítja majd a matematikusokat és a geofizikusokat. Több különböző sűrűségű rétegen megtört és visszaverődött jelcsomagot érzékel majd a szonda, ebből kell kideríteni, milyen sűrűségű, milyen vastag rétegek feleltek a végül észlelt rádióképért. Ezután mindebből meg kell válaszolni a kérdést, vajon van-e ma víz (fagyott és/vagy folyékony állapotban) a bolygó felszíne alatt?
Az űrszondát irányító mérnökök bizakodók: ha minden a tervek szerint történik, s a radarral sem lesz semmi gond, egy héten belül megkezdődhet az érdemi munka.
Kapcsolódó cikkek:
Mars Express-hírek
Kapcsolódó linkek:
A New Scientist eredeti híre a MARSIS antenna kinyitásáról