A nagy távolságokba küldött bolygóközi szondák olykor másra is jók az eredeti küldetésükön kívül. Ezúttal a Merkúr felé tartó MESSENGER-t használták egy újszerű kísérlethez: lézerimpulzusokkal „váltottak üzenetet” a szondával.
A kutatók a napokban egy több mint fél évvel ezelőtt végzett kísérlet sikerét jelentették be. A MESSENGER 2005 májusában 25 millió kilométerre járt a Földtől, amikor lézernyalábokkal „üzenetet váltottak” a szondával. Egy földi obszervatóriumban lézernyalábbal célozták meg a MESSENGER-t, majd a szonda a lézer magasságmérőjével küldött „válaszjelet”, amelyet a küldő obszervatóriumban sikerrel detektáltak. Természetesen a lézernyalábok semmiféle adatot, vagy parancsot nem közvetítettek, mindössze a kétoldalú lézerkommunikáció lehetőségét mérték fel a kutatók – sikerrel.
A bolygóközi lézeres kommunikáció próbáiban a Galileo volt az első fecske, amely 1992-ben 6 millió kilométerre járt a Földtől, amikor lézernyalábokat küldtek felé az „itthon maradt” kutatók. Ezeket a szonda műszerei észleltek is. Ám a Galileo – nem lévén mivel – válaszolni nem tudott, csak az észlelés tényéről küldött rádióüzenetet. Most a távolság is nagyobb volt és immár válasz is érkezett a „földi hívójelre”.
Persze mindez nem csak játék. A szakemberek szerint a lézeres bolygóközi kommunikáció akár 1000-szeres adatátvitelt is lehetővé tehet a rádiós módszerhez képest. Mai reményeink szerint a NASA Mars-szondái által tartott 128 ezer bit/másodperces adatátviteli csúcstechnikát 1 és 30 millió bit/másodperc sebesség válthatná fel egy Mars-szonda esetében – függően a két bolygó helyzetétől. Kis iróniával azt mondhatnánk, mintha most folynának a modemes űr-Internet felcserélésének tesztjei a száloptikással.
A legnagyobb kihívást érdekes módon nem az üzenetek fénynyalábba írása okozza, sokkal inkább az, hogy az adó és vevő pontosan egymást nézze, azaz az üzenet célba jusson. A tavalyi kísérlet ezt a célt valósította meg sikerrel. További érdekesség, hogy a korábban 2009-ben indítani tervezett NASA Mars Telecommunications Orbiter egyik „szériafelszerelése” lett volna a lézer-jeladó, ám a szondát pénzügyi okokból törölték az amerikaiak a programból. A siker nyomán várható, hogy valamelyik közeljövőbeli Mars-szondán már éles próbákat folytatnak majd a lézeres adatátvitellel.
Mint ismeretes a MESSENGER 2004 augusztusában startolt Floridából, hogy a világ első, Merkúr körüli pályára álló űrszondája váljék belőle. A bonyolult manőverek tarkította odaút több mint 6 évig tart: több földi és vénuszi hintamanővert követően 2010-ben ér véget a Merkúrnál, ahol bolygó körüli pályára állva 2011-ben kezdődik az adatok sugárzása.
Kapcsolódó cikkek:
A MESSENGER útban a Vénusz felé
Optikai adatátvitel műholdak között
Kapcsolódó linkek:
A Föld–MESSENGER lézerjel-váltásról (space.com)
A NASA Merkúr-kutató szondája a napokban a Föld után a második „bolygóállomása”, a Vénusz felé vette az irányt.
