Az űrfelvételek látványos célpontja az Asszuáni-gát mögötti Nasszer-tó, amelyről egy Landsat-kompozitot és egy űrhajósok által készített képet mutatunk be.
Gamal Abdel Nasszer akkori egyiptomi elnök az 1950-es években elhatározta, hogy a Nílus vízszintjének a mezőgazdaság számára kedvezőbb szabályozása, illetve elektromos energia termelése érdekében Asszuánnál a korábbiaktól néhány kilométerrel délebbre, azoknál nagyobb gátat építenek a Níluson. A gát építése 1960-ban kezdődött, és egy évtizeden át tartott, majd éppen 50 évvel ezelőtt, 1970. július 21-én helyezték üzembe, noha a gát mögött létrejövő tó teljes feltöltése, és az erőmű teljes áramtermelő kapacitásának elérése még évekig tartott. Az erőmű termelte elektromos energia akkoriban Egyiptom villamosenergia-igényének mintegy felét fedezte. A gát építéséhez 44 millió köbméter földet és sziklát használtak fel, ami 16-szorosa a gízai nagy piramis anyagmennyiségének. A gát építése miatt csaknem százezer embert kellett elköltöztetni, amellett a víz értékes régészeti lelőhelyeket is elöntött, kivételt képezett az Abu Szimbel-i templom, amelyet nemzetközi összefogással, UNESCO támogatással lebontottak és távolabb újra felépítettek.
A NASA Landsat–8 műholdja OLI műszerével 2013–2020 között készített felvételek alapján összeállított, természetes színeket mutató kompozit kép a Nasszer-tóról (amelynek szudáni részét Núbiai-tónak nevezik). (Kép: NASA EO, Joshua Stevens / Landsat adatok: USGS)
A 11 méter magas, 3830 méter hosszú, az alapjánál 980 méter, a koronáján 40 méter széles gát mögött létrejött a világ legnagyobb mesterséges tava, a Nasszer-tó. A tó 480 km hosszú, legnagyobb szélessége pedig 16 km, hat évig tartó teljes feltöltése végén több mint 100 köbkilométer vizet tartalmazott (más források szerint 550 km hosszú, 35 km széles és 150–165 köbkilométer vizet tárol). A forró és száraz, csapadékban szegény éghajlaton épült gát mögötti tó a párolgással jelentős mennyiségű vizet veszít, ezért vízállása és felszíne évszakos ingadozást mutat. A vízszint jellemzően novemberben a legmagasabb, júliusban pedig a legalacsonyabb.
Az ISS fedélzetén dolgozó űrhajósok teleobjektívvel készített felvétele az Asszuáni-gátról. A tó nyugati partja közelében az asszuáni nemzetközi repülőtér látható (a képen lefelé van észak, vagyis a szokásos térképi ábrázoláshoz képest „fejjel lefelé” áll!). A felvételt az ISS 43. alaplegénységének egyik tagja 2015. április 12-én készítette Nikon D4 digitális kamerával, 800 mm fókuszú objektívvel. (Kép: NASA EO, NASA/JSC Gateway to Astronaut Photography of Earth, ISS043-E-101953 felvétel)
A fenti kép kinagyított részlete a gát közvetlen környékéről. (Kép: NASA EO, NASA/JSC Gateway to Astronaut Photography of Earth, ISS043-E-101953 felvétel)
A Nasszer-tó fontos szerepet játszik Egyiptom gazdaságában. Miután a tározót feltöltötték, az első években az ország 30%-kal tudta növelni a mezőgazdaságilag művelt területek nagyságát, elsősorban a tó nyugati oldalán. Emellett a Nasszer-tavon jelentőssé vált a halászat, és kedvelt turisztikai célponttá vált. Sok kutató azonban aggódik a tó jövője miatt. Etiópiában, a Kék-Níluson, 15 km-re a szudáni határtól ugyanis hamarosan elkészül Afrika legnagyobb duzzasztógátja. Az új gát 2019 októberére 70%-ban elkészült, és a tervek szerint idén elkezdik a mesterséges tó feltöltését, ami 5–15 évet vehet igénybe. (A tó feltöltése után a vízerőmű 6,45 GW kapacitásával Afrika legnagyobb ilyen létesítménye lesz, jelentősen felülmúlva az Asszuáni-gátnál működő erőmű 2,1 GW teljesítményét.) Ennek hatására jelentősen csökkenhet Nasszer-tóba jutó víz mennyisége, emiatt pedig az Asszuáni-gát vízerőművében termelt energia mennyisége. Az etiópiai gát üzembe helyezése és az ottani tó töltése miatt egy tanulmány szerint a 2015–16-oshoz képest 14%-kal csökkenhet a Nasszer-tó felszíne, ami a halászat csökkenését és az öntözővíz hiányát okozhatja.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az első képek a Sentinel-3B-től
Válogatás 2016 képeiből
Homokvihar a Vörös-tenger fölött
Amatőr fotós Föld körüli pályán
A felduzzasztott Nílus (NASA Earth Observatory)
Az Asszuáni-gát (NASA Earth Observatory)
Nem csak nálunk sikerült rendkívül szárazra az idei tavasz. A csehországi helyzetet több műhold méréseinek felhasználásával vitték térképre.
