Az amerikai Nanoracks cég olyan csúcstechnológiájú üvegházak fejlesztésén dolgozik, amelyekben az űrben, de a földi sivatagokban is élelmiszernövényeket lehetne termeszteni.
A Nanoracks nevével olvasóink a Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatban hallhattak már, az általuk készített szerkezet segítségével kis CubeSat műholdakat tudnak önálló pályára állítani az űrállomásról. Tavaly juttatták fel a Bishop zsilipmodult, amellyel megtöbbszörözték kapacitásukat. A cég most az Egyesült Arab Emírségekben alapított egy vállalkozást StarLab Oasis néven, amely 2022-ben tervezi megnyitni az első kísérleti üvegházát. A helyi kormányzati támogatását is élvező kezdeményezés egy olyan sivatagi országban jött létre, amely élelmiszer-fogyasztásának 90%-át importálni kénytelen.
A StarLab Oasis igazgatója meg van győződve róla, hogy a Föld gazdaságilag hatékony, fenntartható élelmiszer-termelése egyszer a jövőben majd nagyban fog támaszkodni az űrben és a sivatagos területeken, speciális technológiával, üvegházakban termesztett növényekre, mivel energiaforrásként ezeken a helyeken bőségesen rendelkezésre áll a napfény. A klímaváltozással ráadásul egyre nagyobb termőterületeken válik kedvezőtlenné, kiszámíthatatlanná az éghajlat. Ezzel egyidőben az űrügynökségek is érdekeltek a növénytermesztésben olyan helyeken, égitesteken, ahol nincs levegő, folyékony víz, és extrém alacsony a hőmérséklet. A cég a kifejlesztendő technológia hasznosítását tűzte ki célul – mind a Földön, mind a világűrben.
Fantáziakép a Nanoracks StarLab Outpost nevű tervezett moduljáról, amelynek belsejében növényeket termesztenének Föld körüli pályán. Ha beválik, ez a technológia segítheti majd a Holdra és főleg a Marsra, hosszú távú küldetésekre utazó űrhajósok friss élelmiszerekkel való ellátását. (Kép: Nanoracks / Mack Crawford)
A Nanoracks mezőgazdasági haszonnövények magjait is az űrbe küldi, hogy az ottani sugárzási környezetben olyan véletlen mutációkat hozzanak létre, amelyek előnyösebb tulajdonságokkal (termőképesség, a környezeti hatásokkal és a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség) rendelkeznek. Az űrbeli mutagenezisnek nevezett módszert Kínában már több mint három évtizede alkalmazzák. Jelenleg Kína az egyetlen ország a világon, ahol efféle kísérleteket végeznek. Már az 1980-as évek vége óta küldenek tipikusan néhány hetes időtartamokra vetőmagokat a Föld körüli térségbe. 2006-ban a Sicsien-8 (Shijian-8) visszatérő műhold fedélzetén például összesen 215 kg zöldség, gyümölcs és gabona vetőmag fordult meg a világűrben. Az 1990-es évek óta eddig az „űrnövényeknek” már több mint 200 kiválasztott fajtáját vonták termelésbe, köztük nem mellesleg Kína jelenleg második legelterjedtebb búzafajtáját (Lujüan-502, Luyuan-502).
A Nanoracks korábban már vitt kísérletképpen növényi magvakat az ISS-re, például az Emírségek űrügynökségével együttműködve pálmamagokat, 2019-ben. A visszahozott magvakat jelenleg is vizsgálják az Egyesült Arab Emírségek kutatói. Az ISS programjában való jelenlegi részvétel mellett a cég egy olyan ötleten is dolgozik, amelynek nyomán a kiürült hordozórakéta-fokozatokból miniatűr űrállomások volnának kialakíthatók. Az első ilyen kísérlet akár 2024-ben megtörténhet. Könnyen meglehet, hogy ezek némelyike szolgál majd az „orbitális üvegházak” céljára. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Dragon CRS-21
CubeSat indítások – ingyen
Zöldségtermesztés űrmódszerekkel
Jó étvágyat!
Mennyi ételt vigyünk?
Három hónapig hernyódiétán
„Zöldségeskert” az űrállomásra
Marsi mezőgazdaság
Zöldségtermelés a világűrben és a Földön
A Nanoracks technológiájával az űrbeli és sivatagi növénytermesztésért (Space.com)
StarLab (Nanoracks)
A legkisebb európai rakéta egy spanyol és egy francia földmegfigyelő műholdat állított volna alacsony Föld körüli poláris napszinkron pályára Kourou-ból.
