Néhány száz kilométerre a bajkonuri indítóhelytől földet ért Alekszej Ovcsinyin és Nick Hauge, a balszerencsés Szojuz MSZ-10 két űrhajósa.
Az általában igen megbízható, az emberes Szojuz űrhajók felbocsátására szolgáló orosz Szojuz-FG hordozórakéta ma délelőtt nem teljesítette a feladatát. A kazahsztáni Bajkonurból magyar idő szerint 10:40-kor indított Szojuz MSZ-10 űrhajót nem sikerült pályára állítani. A Nemzetközi Űrállomásra készülő két űrhajós, az orosz Alekszej Ovcsinyin és az amerikai Nick Hauge végül a kazahsztáni Dzseszkazgan közelében, a starthelytől kb. 400 km-re fejezték be balul sikerült űrrepülésüket.
A Szojuz MSZ-10 startjának első pillanataiban még minden rendben működött. (Kép: NASA / Bill Ingalls)
A rakéta két perccel és két másodperccel az indítás után kezdett rendellenesen viselkedni. Mindez közvetlenül az után történt, hogy a Szojuz-FG első fokozatának négy oldalsó, folyékony hajtóanyagú segédrakétája befejezte működését és levált. Az emelkedést nyomon követő nagy hatótávolságú kamerák felvételein a kiürült segédrakéták mellett más törmelékdarabok is láthatók voltak. A rakéta hibája arra kényszerítette az űrhajósokat, hogy a begyakorolt eljárás alapján megszakítsák a repülést és – bár a földfelszíni nehézségi gyorsulás (g) kb. 7-szeresét jelentő terheléssel, de – biztonságos módon leszálljanak. A helyszínre érkező orosz helikopteres egységek épségben, egészségben találták a két fős személyzet tagjait.
A Szojuz MSZ-10 utasai, már biztonságban. Fél évesre tervezett űrrepülésük idő előtt véget ért. (Kép: Roszkoszmosz)
A Szojuz űrhajó vészhelyzetek kivédésére szánt rendszerei szerencsére jól működtek. Az incidens tüzetes vizsgálatát természetesen megkezdték. Az esemény ritkaságára jellemző, hogy legutóbb 1983-ban (!) volt vészhelyzet a Szojuz korabeli változatával, akkor tűz ütött ki a startállásban. Vlagyimir Tyitov és Gennagyij Sztrekalov akkor 17g terhelést kellett elszenvedjenek, miközben a mentőrendszer eltávolította kabinjukat a rakéta tetejéről. A mostanihoz hasonló incidens egy esetben, 1975-ben történt. Akkor a rakéta második és harmadik fokozata nem vált el. Vaszilij Lazarev és Oleg Makarov akkor közel 1600 km-rel arrébb, az Altáj-hegységben ért földet, ugyancsak szerencsésen. A Szojuz programjának két halálos kimenetű balesete 1967-ben, illetve 1971-ben nem az indításhoz, hanem a Földre való visszatéréshez köthető.
Egyelőre nem tudni pontosan, a szerencsétlen startnak milyen kihatása lesz a Szojuz űrhajók következő repüléseinek és az ISS-en folyó munkának a menetrendjére. Mindenesetre a következő Progressz teherűrhajó startja e hónap végére van beütemezve, az űrállomáson jelenleg tartózkodó 57. számú személyzet pedig december 13-án térne vissza a Földre. A következő váltás a Szojuz MSZ-11-gyel eredetileg december 20-án indult volna. Hogy az ISS ne maradjon üresen, vagy előre hozzák majd a repülésüket – feltéve, hogy a vizsgálatokat sikerül megnyugtatóan lezárni addig –, vagy a most fenn levő trió kap hosszabbítást. Még az sem biztos, hogy legközelebb Ovcsinyin és Hauge kap-e megint lehetőséget, vagy ők maradnak a Földön és az eredetileg kijelölt csapat repül a Szojuz MSZ-11-gyel.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Szojuz MSZ-10: sikertelen start
Épségben túlvan a kényszerleszálláson a Szojuz két utasa (Spaceflight Now)
A Szojuz MSZ-10 sikertelen startjáról (russianspaceweb.com)
Nemrég adtunk hírt róla, hogy a Mars Express szonda radarjával felszín alatti vízre utaló jeleket találtak a Marson. Milyen izgalmakkal kezdődött a történet 2004-ben?
