Kína december végén megnyitotta műholdas navigációs rendszerét általános polgári (kereskedelmi) hasznosításra. Egyelőre az ázsiai és csendes-óceáni térséget tudják kiszolgálni.
A csak 2012-ben hat új műholddal bővült, jelenleg 16 működő űreszközt számláló Beidou használatának lehetősége 2012 végéig a kínai kormányzati és katonai szervekre korlátozódott. Most, miután már a hatalmas kiterjedésű ország területén és környezetében teljesnek mondható a lefedettség, megnyílik az út az általános alkalmazások felé is. 2012. december 27-én ugyanis hivatalosan, kínai és angol nyelven is közzétették a rendszer működését leíró, a gyártók által régóta várt teljes dokumentációt (Interface Control Document, ICD), amelynek nyomán megnyílik a Beidou vevőberendezések fejlesztésének lehetősége. (A pontosan egy évvel korábban kezdődött próbaüzem idejére még nem volt teljes a rendszer műszaki leírása.) Ehhez megvárták, amíg a rendszer odáig fejlődött, hogy – legalábbis az ázsiai és csendes-óceáni térségben – minden időben elegendően sok műhold legyen látható a horizont felett. A műholdakról sugárzott rádiójelek vétele és feldolgozása segítségével képesek a földi vevőberendezések a helyzetük meghatározására. A Beidou esetében, a civil felhasználóknak ez kb. 10 m-es pontosságot jelent, a mozgó vevő sebességét pedig 0,2 m/s pontossággal tudják megállapítani. Az illetékesek szerint a helyzetmeghatározáson alapuló szolgáltatások gyorsan fejlődő belső piacán a kínai rendszer jelei alapján dolgozni képes vevők 2020-ra 70-80%-os részesedést hasíthatnak ki. (Jelenleg az amerikai GPS piaci részesedése a becslések szerint 95%-os.) Akkorra egyébként a lefedettség már a Föld teljes területére kiterjed. A gyakorlatban olyan vevők fognak készülni, amelyek „több lábon állva”, egyszerre több navigációs műholdrendszer jelei alapján is tudnak működni.
A kínai navigációs műholdak elhelyezkedésének vázlata a Föld körül, a majdani teljes kiépítettség idején.
A Beidou – ellentétben a másik három globális navigációs műholdrendszerrel (GPS, GLONASSZ, Galileo) – nem csak közepes (kb. 20 ezer km-es) magasságú pályákon keringő holdakkal működik, de alkalmaz az Egyenlítő síkjában, 36 ezer km magasan keringő geostacionárius, valamint nagy (55°-os) hajlásszögű pályákon levő geoszinkron (vagyis szintén 36 ezer km-re, tehát 1 napos periódussal keringő) műholdakat is. A Beidou rendszert egyedi szolgáltatásként, a hely-, sebesség- és időmeghatározás mellett rövid szöveges üzenetek továbbítására is felkészítették. Ez már 2008-ban, a szecsuáni földrengés után végzett mentési munkálatok esetén is hasznosnak bizonyult, amikor más kommunikációs csatornák nem működtek.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Beidou (Compass) rendszer lefedettsége azonban az évtized végére, további műholdak üzembe állításával globális lesz. A navigációs műholdrendszer a Göncölszekér kínai nevét kapta, és egyfajta konkurenciát kíván állítani a jól ismert amerikai GPS-nek. Az amerikain kívül az oroszok GLONASSZ műholdrendszere is elérhető a felhasználók számára, illetve az európaiak megkezdték a saját Galileo rendszerük kiépítését. Ez utóbbinak az egyedi tulajdonsága, hogy nem katonai, hanem polgári irányítás alatt épül és üzemel. A műholdas helymeghatározás népszerűsége, az egymástól független műholdrendszerek kiépítése jól jelzi, hogy mekkora stratégiai (katonai) és gazdasági jelentőséget tulajdonítanak neki világszerte.
Bővülő Beidou
Ismét egy kínai navigációs műhold
Megnyílt a Beidou ázsiai civil felhasználóknak is (BBC)
A Beidou szöveges üzenetküldő szolgáltatása (China Daily)
Hivatalos Beidou honlap
A műholdas helymeghatározás olyan gyorsan fejlődik, hogy a hagyományos nyomtatott kézikönyvek nem is nagyon tudják felvenni vele a versenyt. Az ESA támogatásával most egy internetes enciklopédia indult, aminek első változatát már nyilvánossá tették.
