A GPS és a Beidou együtt

Az amerikai és a kínai navigációs műholdrendszerek jeleinek együttes felhasználásával ausztráliai kutatók még megbízhatóbbá tennék a navigációt.

A vizsgálatokat a Curtin Egyetem (Perth) és egy térinformatikai feladatokkal foglalkozó kutatóközpont (Cooperative Research Centre for Spatial Information, CRCSI) végezte. A műholdas helymeghatározó rendszerek leginkább olyan helyeken alkalmazhatók könnyen, ahol a legtöbb irányban jó a kilátás az égboltra. Ennek az az oka, hogy a navigációhoz használt rádiójeleket a Föld körül keringő űreszközök sugározzák. Egyrészt a vevőberendezés helyzetének megállapításához egy adott pillanatban legalább négy különböző műholdról kell jelet venni. Másrészt a megoldás annál pontosabb, minél inkább eltérő térbeli irányokban látszanak ezek a műholdak.

(Fantáziakép: Techworld Australia)

Vannak azonban olyan helyek, mint például a nagyvárosok magas házakkal szegélyezett utcái, vagy külszíni fejtéssel dolgozó bányák, ahonnan az égboltra való kilátás korlátozott. Mivel egy adott műholdrendszer – például a legismertebb amerikai GPS – holdjainak száma korlátozott, emiatt előfordulhat, hogy nem mindig tartózkodik épp elegendő viszonyítási pont a belátható égen. Jó lenne tehát több műhold. Így nagyobb volna a valószínűsége, hogy egyszerre több is látható belőlük, még korlátozott körülmények között is. Mivel a GPS mellett léteznek más, hasonló elven működő, ugyanabban a frekvenciatartományban sugárzó, csak más országok által kiépített és fenntartott műholdrendszerek, a megoldás kézenfekvőnek tűnik: használjuk őket egyszerre!

Léteznek már olyan vevőberendezések a piacon, amelyek együtt képesek feldolgozni a GPS és az ugyancsak teljesen kiépült orosz GLONASSZ műholdrendszer tagjaira végzett méréseket. Épül az európai Galileo műholdrendszer, ami további előnyt biztosít majd a kombináláskor. Az ausztrálok most a rohamléptekben fejlődő kínai Beidou (magyaros átírással Pejtou, másik külföldön elterjedt nevén Compass) rendszer adatait is bevonták a kísérletekbe. Kína saját, majdan 35 elemű navigációs műholdrendszere pillanatnyilag 14 működő űreszközt tartalmaz. Jelenlegi lefedettségét Ázsia területére optimalizálták, ám ennek előnyeit Ausztráliában is élvezik. Onnan nézve már most nagy számban találhatók kínai navigációs műholdak a nagy horizont feletti magasságokban. (A Beidou 2020 körül nyújt majd globális, a Föld más tájain navigáló felhasználók számára is kielégítő lefedettséget.)

Az összefoglalóan globális navigációs műholdrendszereknek (Global Navigation Satellite Systems, GNSS) nevezett, egyes országokban párhuzamosan, egymástól függetlenül fenntartott rendszerek révén már 2016-ra száznál is több helymeghatározó műhold lesz a Föld körüli pályákon, többé-kevésbé egyenletesen elosztva. Ha ki akarják használni a benne rejlő lehetőséget, ez a bőség egyrészt nagy feladat elé állítja a vevőberendezések gyártóit. Másrészt a különféle rendszerek kombinálásától a felhasználók hatékonyabb, pontosabb, megbízhatóbb, különlegesebb körülményekre kevésbé érzékeny helymeghatározó eszközöket kaphatnak a kezükbe világszerte.

Kapcsolódó cikkek:
Versenyre kész a kínai Beidou
Konstellációk kora
GPS vagy GNSS?

Kapcsolódó linkek:
Amerikai és kínai navigációs műholdrendszerek kombinálása Ausztráliában (Techworld Australia)