Újabb lépés a „kínai GPS” globális lefedettsége felé: egyszerre két űreszközt állítottak közepes magasságú Föld körüli pályára.
A Beidou (magyaros átírással Pejtou) rendszer legújabb, harmadik műholdgenerációjának két tagja július 25-én, közép-európai idő szerint 14:29-kor startolt az ország délnyugati részén felkvő Szecsuán tartományban található űrközpontból, Hszicsangból (Xichang). A Hosszú Menetelés-3B hordozórakéta és a Jüancseng (Yuanzheng) nevű végfokozata mintegy 22 ezer km magas, 55°-os hajlásszögű, közel kör alakú pályára juttatta a két űreszközt.
A BDS M1-S és BDS M2-S hivatalos jelzésű kínai navigációs műholdak indítása Hszicsangból. (Kép: Xinhua)
Kína 2020-ig globális, azaz a Föld lényegében minden helyéről elérhető lefedettséget kíván nyújtani saját műholdas helymeghatározó rendszerével. Ez teljes kiépítettségében 35 műholdat számlál majd. A Beidou célja és felhasználási területei hasonlók az egyéb navigációs műholdrendszerekéihez. Ezek közül a legrégebbi és legismertebb az amerikai GPS. Ugyancsak rendelkeznek egy sajáttal az oroszok (GLONASSZ), az európai Galileo műholdrendszer kiépítése pedig most folyik. A Beidou annyiban tér el a többi globális rendszertől, hogy nem csak olyan műholdakat használ, mint a most felbocsátott kettő – vagyis közepes magasságú Föld körüli pályán működőket –, hanem magasabb, geoszinkron pályán működőket is (36 ezer km). A tervek szerint a teljes rendszer 27 tagja repül majd közepes magasságú pályákon, 3 műhold nagyobb (55°-os) hajlásszögű geoszinkron pályákon, 5 pedig speciális, az egyenlítői síkhoz közel húzódó geoszinkron (más néven geostacionárius) pályákon. A második kategóriába tartozik az idén márciusban felbocsátott Beudou hold, az új generáció első képviselője. A mostani két műhold a Beidou új műholdgenerációjának második és harmadik tagja.
Egy új generációs, továbbfejlesztett rádiójeleket adó, pontosabb fedélzeti rubidium atomórával felszerelt, a műholdak közötti közvetlen kapcsolatot is lehetővé tevő kínai navigációs műhold. Tervezett működési élettartama nem kevesebb mint 15 év, és 98%-ban kínai gyártású alkatrészekből szerelték össze. (Kép: China Satellite Navigation Office)
A kínai navigációs műholdrendszer az előző generációs űreszközökkel 2012 decembere óta Ázsia és a Csendes-óceán térségében regionális lefedettséget nyújt, vagyis ezekről a területekről garantálja, hogy a pontos hely- és időmeghatározáshoz elegendő számú műhold látható a horizont felett a vevőberendezések számára. Alapesetben a Beidou mintegy 10 m-es helymeghatározási, 0,3 m/s sebességmeghatározási és 10 ns időmeghatározási pontosságot ígér. A megszokott polgári alkalmazások – például autós, légi és tengeri navigáció – mellett természetesen katonai jelentősége is van a rendszernek. Nem véletlen, hogy a négy globális műholdrendszer közül csak egy, az európai Galieo az, amely civil irányítás alatt épül és működik.
Idén még legalább egy új Beidou műhold felbocsátása várható. A mostani volt 2015-ben a harmadik kínai start, világszerte pedig a 37. indítás, amikor űreszközök érték el a Föld körüli pályát. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új generációs kínai navigációs hold
Versenyre kész a kínai Beidou
A GPS és a Beidou együtt
Tovább épül a kínai műholdas helymeghatározó rendszer
Két új generációs kínai navigációs műhold startja (Spaceflight Now)
Oroszország megkezdte a GLONASSZ-K1 navigációs holdak sorozatgyártását.
