Brit navigációs tervek

Az Egyesült Királyság a Galileo helyettesítésére saját műholdas navigációs rendszer kifejlesztését tervezi. Vizsgálják a lehetőségeket.

A brit kereskedelmi, energiaügyi és iparstratégiai minisztérium szeptember 24-én közleményben hozta nyilvánosságra, hogy vizsgálják az Egyesült Királyság saját műholdas navigációs rendszere (UK-GNSS) létrehozásának lehetőségét, ezen belül abban az irányban próbálnak elmozdulni, hogy „új, alternatív” szolgáltatást hozzanak létre. A tervezett új szolgáltatás az űralapú helymeghatározási, navigációs és időszolgáltatási program (Space-Based Positioning Navigation and Timing Programme, SBPP) nevet kapta, célja, hogy egyaránt kiszolgálja a lakossági felhasználók, a kormányzat és az ipar igényeit.

Az Egyesült Királyság 2018-ban tette meg ebben az irányban az első lépéseket, amikor nem sikerült megállapodniuk arról, milyen feltételekkel használhatnák a britek az EU Galileo navigációs rendszerét a Brexit után. Ilyen megállapodás hiányában Nagy-Britannia az EU-ból történő kilépés után nem férne hozzá a Galileo zárt, fokozott biztonsági követelményeknek eleget tevő szolgáltatásához. A nyílt szolgáltatáshoz természetesen továbbra is hozzájutnak a brit felhasználók, de ez az amerikai GPS-re és a további rendszerekre is igaz.

A saját brit műholdas navigációs rendszer kiépítését sokan kétkedéssel fogadták a szigetországban. Bár a brit ipar képes navigációs műholdak építésére, még egy szerényebb kapacitású rendszer kiépítésének is horribilisek lennének a költségei, független szakértők becslése szerint több milliárd dollárba kerülne.

A brit kormány saját megfogalmazása szerint az EU Galileo rendszerénél „újabb és innovatívabb” műholdas navigációs rendszert szándékozik kifejleszteni. (Kép: ESA)

A közlemény nem zárja ki az alternatív megoldások lehetőségét sem. Ilyen megoldás lehet a OneWeb tervezett műholdserege, amelyet a cég csődje után Nagy-Britannia és az indiai Bharti Global cég felvásárolt. Emellett a további nemzetközi együttműködés lehetőségét sem zárják ki. A OneWeb műholdjainak átprofilírozása navigációs célokra azonban a legkevésbé sem egyszerű. Elsősorban az okoz nehézséget, hogy a OneWeb műholdseregét alacsony Föld körüli pályára (LEO) tervezték, és az első műholdak is LEO pályára kerültek, szemben a navigációs rendszerekkel, amelyek műholdjai közepes magasságú (MEO, azaz 20 ezer km körüli magasságú) pályákat használnak. Eltérő a navigációs és a szélessávú internetet szolgáltató műholdak által használt frekvenciasáv is. Emiatt valószínűtlennek tűnik, hogy a OneWeb műholdseregének eddig már pályára állított példányait navigációs célra lehetne használni.

Eközben a OneWeb szeptember 21-én bejelentette, hogy módosították az Arianespace-szal kötött, műholdjai indítására vonatkozó szerződésüket, aminek értelmében a műholdakat decembertől kezdődően két év leforgása alatt 16 Szojuz starttal fogják pályára állítani. A cég startjai a csőd márciusi bejelentése óta szüneteltek.

A brit kormány bejelentése után a OneWeb Twitter-üzenetben közölte, hogy üdvözlik az új műholdas navigációs stratégia készítését, és készen állnak az együttműködésre a stratégiában jelzett területeken. A brit kormány nem hozta nyilvánosságra, mikorra kell elkészülnie az SBPP tanulmánynak, az viszont ismert, hogy az eredeti UK-GNSS tanulmány, amelyre a brit kormány 92 millió fontot biztosított, hivatalosan szeptember 30-án zárult.

Kapcsolódó cikkek:
OneWeb: decembertől újra?
Újjáéledhet a OneWeb
Brexit és a Galileo

Kapcsolódó linkek:
Műholdas navigációs stratégia a briteknél (Space News)