Az emberiség előszőr indított űreszközt a Plútóhoz és a Kuiper-övbe. A New Horizons űrszonda (többszöri halasztások után) végül csütörtökön sikeresen pályára állt. Az immár szabadon "szárnyaló" New Horizons 2015. július 14-én érkezik a Plútóhoz.
A New Horizons szondát egy nagyteljesítményű Atlas V hordozórakéta juttatta az űrbe, ahol a Star 48B gyorsító fokozat adta meg a távoli Kuiper-objektumok eléréséhez szükséges sebességet. Az indítási ablak 2006. január 17. és február 15. között volt „nyitva”, és a harmadik nap már sikert hozott. Miután a szonda elindult januárban, a Plútóhoz vezető utat a Jupiter melletti hintamanőver rövidíti le. Ez esetben a szonda 2007. február 25. és március 2. között kb. 31-32 Jupiter-sugárnyira halad el az óriásbolygó mellett. Ez 3-4-szer kisebb távolság, mint amennyire a Cassini megközelítette a gázóriást a Szaturnuszhoz vezető repülésén. (Ha az űreszköz csak február 2-a után indult volna, akkor a hintamanőverre nem került volna sor, és így később is ért volna célba.)
A Plútóhoz és a Kuiper-öv objektumaihoz induló amerikai űrszonda egy egyedi negyed dollárost is visz magával. Ezt Florida államban nyomták, az indító rakéta, egy űrrepülőgép és a Florida felirat látható rajta. A "Gateway to Discovery" (kapubejárat a felfedezéshez) fantázianevű érmét (képünkön) a forgás-stabilizált űrszonda oldalára a mérnökök nem csak "szárnyaló képzeletük" okán helyezték fel. Az érme segít majd a forgást végző űreszköz mozgásának finom-beállításában, kiegyensúlyozásában is!
A New Horizons részletes megfigyelést a Plútóról és holdjairól a találkozó előtt közel négy hónappal kezdi meg. A legnagyobb közelítéskor kb. 9600 km távolságban 13,8 km/s sebességgel repül el a Plútó mellett. Ezt követően közel egy óra múlva a Földről nézve elhalad a Plútó mögött. További másfél óra múlva a Földről nézve a nagy Plútó-hold, a Charon mögött is elhalad a szonda. Megfigyelési eredményeit X-hullámsávú rádióadóján a Plútó távolságából kb. 300 bit/másodperc ütemben sugározza. Ekkor egyetlen kép továbbításához kb. 12 óra kell, és közel 40 nap szükséges a teljes, mintegy 10 gigabit mennyiségű adathalmaz közvetítésére.
H.A. – K.Á. – Sz.L.
Kapcsolódó cikkek:
Az alig féltonnás szonda viszonylag kisméretű, felépítése is egyszerű. Energiaellátását plutónium-dioxiddal töltött radioizotópos termoelektromos generátorok biztosítják. Az űrrepülés során a pályakorrekciókat és a helyzetstabilitást 16 darab hidrazin hajtómű végzi. A New Horizons hét műszere (kamerái, infravörös és ultraibolya színképelemzői, kozmikus por- és plazmadetektorai) a Plútót és három holdját, valamint a külső bolygóközi teret fogják részletesen felmérni. A szakemberek a 2015−20 között az „utolsó” bolygónál elrepülő új űrszondától azt várják, hogy felderítse a felszín összetételét, elsősorban fagyott metán, nitrogén, szén-monoxid és vízjég után kutatva. A Plútó még napközelben van, gyenge légköre – amely messzebb keringve már kifagy a talajra – még tanulmányozható. Ma már sok csillagász úgy véli, hogy a Plútó a külső Kuiper-kisbolygóöv egyik legnagyobb képviselője, és azt remélik, hogy a szonda kifelé repültében még meg tud látogatni egyéb ilyen objektumokat is.
Távoli világok űrszondája:
A REPÜLÉS PILLANATAI
Tiltakozás a Plútó-szonda ellen
Születőfélben a Plútó-szonda
Két új Plútó-hold
A Plútó-Charon rendszer kialakulása
Az ŰRVILÁG az elmúlt három napban folyamatosan nyomonkövette az utolsó bolygóhoz indítandó űrszonda – végül sikerrel záródó – starterőfeszítéseit.
