1977. november 23-án indult a világűrbe az első Meteosat műhold, hogy azután ő és kései utódai immár 25 éve biztosítsák a folyamatos meteorológiai műholdképeket kontinensünkről.
Miután az első Meteosat mesterséges hold néhány nap alatt lassan, de biztosan elfoglalta pozícióját, még heteknek kellett eltelnie, mire az első képet leküldhette a vevőállomásra. Az 1977. december 9-én vett legelső Meteosat felvétel (lásd fotónkat) történelmi volt mind az ESA (Európai Űrügynökség), mind pedig az európai meteorológusok számára. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Meteosat-1-et még öt hasonló társa követte, majd idén augusztus 29-én pályára állt a második generációs Meteosat műholdak első tagja, az MSG-1 (Meteosat Second Generation-1). Bár a Meteosat név a legtöbb európai polgár számára semmit nem mond, bátran kijelenthetjük, hogy mindennapjaink elképzelhetetlenek lennének nélkülük, hisz képeiket naponta látjuk az időjárás-jelentésben, a szakemberek a képeket pedig nem csak óránként "nézegetik", de más észlelésekkel kombinálva képesek a húsz-harminc évvel ezelőttinél pontosabb előrejelzésekre is.
Az első három Meteosat holdat egyébként még teljes egészében az ESA finanszírozta, ám a szervezet napjainkban már csak a műholdak fejlesztéséért felelős, hisz 1995. december 1-jén a felügyeletet és működtetést átadta az 1986-ban alakult Eumetsat szervezetnek. Miközben tehát a szakemberek élvezik a legújabb MSG-1 által nyújtott - a korábbiaknál jóval pontosabb és részletesebb - adatokat, mi laikusok csendben ünnepelhetünk egy 25 éves sikertörténetet, amely épp attól sikertörténet, hogy mindennapjainknak észrevétlenül tudott része lenni.
Az első kép az indiai METSAT-ról
Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európa Tanács (EC) által közösen létrehozott ESINET-nek (European Space Incubators Network - Európai Űr-inkubátor Hálózat) köszönhetően talán javul azoknak a kezdő vállalkozásoknak a túlélési és megerősödési esélye, melyek az űrtevékenységből kívánnak megélni.
