2005 őszén nyári iskolát tartottak Firenze közelében űrplazmák és turbulencia témakörében, amely egy nyári iskola sorozat utolsó rendezvénye volt. A találkozón magyar kutató is részt vett a KFKI RMKI Kozmikus Fizikai Főosztályáról.
„Turbulence and Fine Scale Structure in Solar and Astrophysical Plasmas” címmel nyári iskolát rendezett a „The European Union Research Training Network on Turbulence in Space Plasmas - Theory, Observation and Simulation” a Firenze melletti Montegufoniban 2005. október 3-7. között. A hosszú cím és elnevezés két nagyon hasznos, de Magyarországon alig ismert fogalmat takar. A „network”, azaz hálózat, egy az Európai Unió által kitalált és támogatott együttműködési forma. Az előbbi az EU tag- és társult államainak területén működő, hasonló témát művelő egyetemek és kutatóintézetek laza együttműködését, az utóbbi egy rendkívül effektív képzési formát takar. Az együttműködést az EU jelentős pénzösszegekkel támogatja, amelyből fedezik a közös munka utazási és eszközszükségleteit, PhD, posztdoktori és vendégkutatói ösztöndíjakat és fizetéseket, a publikációk megjelenítési költségeit, végül konferenciákat és nyári iskolákat rendeznek. A nyári iskola nem más, mint egy szűk tematikájú, intenzív tanfolyam és egy konferencia keveréke, amelyen az adott terület legkiválóbb szakemberei adnak elő, de ahol a résztvevők is beszámolhatnak a kutatási eredményeikről.
Az előadók úti- és szállásköltségeit a szervezők fedezik, a résztvevőknek csak a szállás és az ellátás költségeit kell fedeznie. Ez alól kivétel, ha a résztvevő támogatást nyer a szervezőktől, ekkor egy előadás árán fedezik a részvétel költségeit. Ez tette lehetővé, hogy olasz, brit, ír, német, norvég, finn, cseh, szlovák, görög, horvát, svájci és norvég résztvevők mellett a KFKI RMKI Kozmikus Fizikai Főosztályát is képviselje egy magyar kutató.
A résztvevőket a nyári iskola sorozat hagyományainak megfelelően egy meglehetősen elszigetelt sokcsillagos szállodában, ezúttal egy kastélyban helyezték el. Napi két előadást tartottak a területen már hírnevet szerzett tapasztalt kutatók a fiatalabbaknak. Az előadások és a résztvevők maradék időt kitöltő hozzájárulásai a napfizika, az űrfizika, a rádió- és a nagyenergiájú asztrofizika témakörén belüliek voltak. A magnetohidrodinamikai és a napfizikai alapfogalmak szokásos ismertetése után az előadók a napszél diagnosztikai eszközeiről és módszereiről beszéltek. A Kozmikus Fizikai Főosztályhoz legközelebb álló előadás Elisabeth Lucek a Cluster űrprogram méréseire alapozott ütközésmentes lökéshullámokról szóló előadása lett volna, amelyet végül Peter Cargill, a londoni Imperial College professzora, a network koordinátora tartott meg. Az előadásban a KFKI RMKI-ban és a müncheni Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik-ben dolgozó magyar kutatók eredményeire is hivatkoztak. Nehéz is lett volna kihagyni a magyar kutatókat, ugyanis az űrprogram főműszerének építtetője André Balogh, magyar származású fizikus, az Imperial College professzora. A Cluster lehetővé teszi a Föld környezetének finom skálájú és három dimenziós vizsgálatát. Legfőbb célkitűzései a napszél anyagának magnetoszférába való behatolásának, a Föld mágneses terének a Nappal ellentétes oldalán üstököscsóvaszerűen megnyúlt tartományának, a geomágneses csóvának és a napszél-magnetoszféra kölcsönhatás következtében kialakuló lökéshullám tanulmányozása.
Több előadást szenteltek a részecskegyorsításnak a flerekben, továbbá az elszörnyedt hallgatóság megismerhette a kompakt objektumok, azaz a neutroncsillagok és a fekete lyukak körül áramló anyag, azaz a belehullás előtt ún. akkréciós korongba rendeződő plazma relativisztikus magnetohidrodinamikai tenzoregyenleteit. A módszer használhatóságát az egyik résztvevő előadásával demonstrálta, a Rák-köd szinkrotronsugárzásának számított és észlelt értékeinek összevetésével.
Az utolsó napon, közvetlenül elutazás előtt Jean-Claude Vial és Marco Velli a közeljövőben megvalósuló, a helioszféra belső tartományaiba küldött űrprogramokról beszéltek, amelyet az előző esti díszvacsora és a hajnalig tartó parti miatt sajnálatosan kevesen látogattak, pedig az előadók még tervezési, illetve előkészítési stádiumban lévő programokról beszéltek. Már építik a STEREO műszereit, ez két, SOHO-hoz hasonló műszerezettségű szonda, melyek pályái olyanok, hogy lassan egyre jobban megelőzik, illetve lehagyják a Földet, és ez különböző rálátást eredményez a naplégkör és a belső helioszféra jelenségeire, pl. az ún. koronakitörésekre, amelyek a Nappal összevethető méretű anyagcsomók. Az űrprogram, amelyben, akárcsak a SOHO-ban, a KFKI RMKI munkatársai társkutatói szinten vesznek részt, lehetővé tenné a jelenség térbeli szerkezetének meghatározását. Tervezési stádiumban lévő űrprogram a BepiColombo, amelyet a Merkúrhoz küldenek. A magnetoszférát tanulmányozó szonda társkutatói között a KFKI RMKI munkatársait is megtalálhatjuk. A Solar Orbiterről már jelent meg cikk az Űrvilágban, ezen kívül még két „napközeli” programról esett szó. (A programokat a cikk végén a linkajánlóban lehet elérni.)
Az egyik a Solar Orbiterhez hasonló célú Solar Polar Orbiter, amely poláris pályáról vizsgálná a Napot, a másik, sokkal érdekfeszítőbb űrprogram a Solar Probe, amelynek napközelpontja kb. 1.8 millió km-re lenne csillagunk „felszínétől”. A Nap tömegközéppontjától számított 30 napsugárnyi, azaz 18 millió km-en belüli távolság azt jelenti, hogy a szonda nem távolról vizsgálja a naplégkör jelenségeit, pl. a koronasugarakat, hanem közvetlenül, azaz bennük repül. A hihetetlen mértékű hőterheléstől a szondát egy kettős, rossz hővezetőképességű szénszál alapú hővédőpajzs óvja majd a tervek szerint.
A nyári iskola egy hosszabb együttműködés egyik utolsó rendezvénye volt. Ez a hálózat megszűnik, a szociális hálózat, azaz a kapcsolatok a tavalyi hasonló iskola tapasztalatai szerint megmaradnak. A szervezőket egyetlen téren érte kritika: szinte végig esett az eső, és reggelente a mediterrán térségben született részvevők számára dermesztően hideg +10°C volt. A görög részvevők el is nevezték téli iskolának, de erről a szervezők igazán nem tehettek. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Megvalósul a Solar Orbiter?
Újabb Nap-szondák a láthatáron – 1. rész
Újabb Nap-szondák a láthatáron – 2. rész
A nyári iskola honlapja
A Cluster-program honlapja
A BepiColombo Merkúr-szonda honlapja
A Solar Polar Orbiter program honlapja
A STEREO honlapja
A Solar Probe honlapja
A Solar Orbiter honlapja
Solar Orbiter az ESA honlapján
Fontos, még működő és indítandó napkutató műholdak, űrszondák
Európa egyik orbitális "radarszeme" tíz éve szolgálja az egész emberiséget. Az ERS-2 eddig közel 52 300 keringést végzett bolygónk körül, és mintegy 3000 felhasználó számára küldött adatokat a felszínről, az óceáni jéghegyekről, az ózón állapotáról, vagy éppen vulkanikus mozgásokról.
