A hetedik
(Rovat: A GPS rendszer, Navigáció és térképészet , A hónap száma - 2024.12.17 08:15.)

Közel két év után ismét új műholdat indítottak az amerikai GPS műholdrendszer frissítésére.

A GPS (Global Positioning System) aktuálisan legmodernebb műhold-generációja, a Block 3 (korábban Block 3A) eddig 6 pályán levő és működő műholdat számlál. De a gyártó Lockheed Martin cég már elkészítette a fennmaradó 4 példányt is. A 7., 8. és 9. számú GPS Block 3 műholdakat a United Launch Alliance (ULA) új Vulcan-Centaur rakétájával tervezték indítani, a 10-esre (ismét) a SpaceX Falcon-9 rakétáját „bérelték fel”. S míg ez utóbbi rendelkezésre áll, a Vulcan Centaur fejlesztése elhúzódott, a lekötött startokkal pedig el vannak maradva. Ezért aztán a GPS rendszert üzemeltető Amerikai Űrhaderő a 7. műholdat most Falcon-9-cel, míg később a Block 3 széria fennmaradó három tagját Vulcan Centaur rakétával bocsátja fel. A gyors „átköltözés” miatt a mostani küldetés az RRT-1 (Rapid Response Trailblazer) megjelöléssel futott. A korábban szokásos 24 hónap helyett ezúttal csak 5 hónapot vettek igénybe a magas prioritású nemzetbiztonsági start előkészületei.

Egy GPS Block 3 műhold a Föld körül. Névleges működési élettartamuk 15 év. (Fantáziakép: Lockheed Martin)

Legutóbb tavaly január 18-án, vagyis egy hónap híján két éve indult egy új GPS hold, ugyancsak egy Falcon-9 rakétával, a floridai Cape Canaveral támaszpont 40-es starthelyéről. A mostani indítás december 17-én magyar idő szerint 1:51-kor volt. A Block 3 sorozat első képviselője 2018-ban állt közepes magasságú Föld körüli pályára. Az eddigi hétből hat alkalommal volt Falcon-9 a hordozórakéta, egyszer (2019-ben) egy Delta-4. A GPS műholdakat hagyományosan el is nevezik, a most felbocsátott példány Sally Ride egykori űrhajós, az űrben járt első amerikai nő nevét kapta.

A 7. számú GPS Block 3 műhold a gyártó Lockheed Martin üzemcsarnokában (Littleton, Colorado). (Kép: Lockheed Martin)

A GPS volt az első széles körben, polgári alkalmazásokra is használt globális navigációs – pontos hely- és időmeghatározást lehetővé tévő – műholdrendszer. Az 1978-ban megkezdett rendszer 1995-ben érte el teljes kiépítettségét. A műholdak kb. 20 ezer km magas, 55°-os hajlásszögű pályákról sugározzák navigációs rádiójeleiket. A rendszer működésének alapja a Föld körül egyenletesen elosztott műholdakról vehető jelek feldolgozása. A rendszert a becslések szerint a Föld lakóinak több mint fele használja – jórészt úgy, hogy igazából nem is tud erről. Pontos számot nehéz mondani, hiszen a GPS annyira beleivódott hétköznapi életünkbe – a jármű-navigációtól kezdve az okostelefonok helyfüggő szolgáltatásain át a banki és tőzsdei tranzakciók pontos időbélyeggel való ellátásáig –, hogy modern társadalmunk a megszokott formájában nem is működne nélküle. Más nagyhatalmak – Oroszország, Kína és az Európai Unió – szintén rendelkeznek saját globális műholdas navigációs rendszerekkel, ezek rendre a GLONASSZ, a Beidou és a Galileo.