Mély Chandra felvétel a Cas A szupernóva- maradványról
(Rovat: A hét képe, Amerika és az űrcsillagászat - 2007.11.21 07:49.)

A röntgen-űrteleszkóppal 2004-ben egymillió másodpercig figyelték a Cassiopeia A szupernóva-maradványt és számos érdekességre bukkantak.

Meg lehet figyelni a robbanás keltette lökéshullámot (ez a képen a kör peremének felel meg) és a két nyalábot (jeteket), amelyek ellentétes irányokban látszanak egymáshoz képest (a bal felső illetve a jobb alsó részen türemkednek ki). Meglepő, hogy a röntgenszínkép alapján a nyalábok szilíciumban gazdagok és viszonylag kevés vasat tartalmaznak. Ez annak a jele, hogy a nyalábok rögtön a robbanás után keletkeztek, különben feldúsultak volna a csillag közepében levő vasatomokkal.

(Kép: NASA/CXC/GSFC/U.Hwang et al.)

A kék „szálak” a lökéshullám közelében vasat tartalmazó felhők (a maradvány bal alsó részén). Ezek a hajdani csillag legbelső régióiban keletkeztek és egyelőre ismeretlen okból a nyalábokra merőlegesen dobódtak ki.

Nagyjából a maradvány közepén található egy kis, fényes forrás. Ez a robbanás után visszamaradt neutroncsillag. Ellentétben például a Rák-ködben és a Vela szupernóva-maradványban található neutroncsillaggal, ez nem sugároz pulzáló jeleket.

A jelenlegi modell szerint a neutroncsillag mágneses tere a robbanás során annyira megerősödött, hogy ellehetetlenítette a pulzár aktivitást. Az ilyen erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagokat megnetároknak is szokás nevezni.