Bolygónk az űrből (2) – Hóborítottság
(Rovat: A hét képe - 2008.12.24 09:00.)

Jó fényvisszaverő képessége miatt a hó fontos szerepet játszik a klíma szabályozásában is.

Hóról beszélünk, amikor a csapadék fagyott vízjégkristályok formájában hullik. A felszínt borító fehér hótakaró hatékonyan veri vissza a beeső napfényt, közvetlenül hűtve így a Földet. A hónak a víz földi körforgásában is nagy szerepe van. Az évenkénti hóolvadás biztosítja bolygónk sok táján az ivó- és öntözővizet. A tavasszal fokozatosan olvadó hó átnedvesíti a földeket. Ugyanakkor ha túl sok hó túl gyorsan olvad el, pusztító árvizek keletkezhetnek.

Az itt példaként bemutatott hóborítottsági térképeket a NASA Terra műholdja MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) detektorának mérései alapján állították össze, havi átlagolással. A teljes adatbázis – amely a cikk végén megadott honlapon megtekinthető – 2000 februárjától kezdve tartalmazza a globális hótérképeket.

Négy hónap (január, április, július és október) globális hóborítottsági térképe, négy évszakból, 2008-ból. (Képek: NASA)

A hóborítottsági értékeket a középkéktől (épp hogy van némi hó) a fehérig (100%) terjedő színskálán ábrázolták. A hómentes szárazföldek szürke színűek. Időnként és helyenként a műhold nem tudott adatot gyűjteni. Mivel a detektor a látható fény tartományában működik, télen például az állandó sötétségbe burkolózó sarkvidéki területekről nem képes felvételeket készíteni.

A Föld sarkvidékeinek nagy részét egész éven át hó és jég borítja. Alacsonyabb szélességeknél a hóborítottság változik, az évszaktól és a tengerszint feletti magasságtól függően. A Himalája, az Andok vagy a Sziklás-hegység magas területein szintén egész évben fennmarad a hó. A Föld északi féltekéjén nagyobb a szárazföldek területének aránya, s itt a hóborítottság is változóbb.

Karácsony közeledtével – ha már igazi havat nem kaptunk – ezzel a „havas” hírrel kívánunk minden kedves olvasónknak békés ünnepeket!