Marsi „szempillák”
(Rovat: A hét képe, Űrszondák a Marsnál - 2010.01.15 08:30.)

A Marsról készített egyik legújabb felvételen egyesek fákat, mások szempillákat vélnek felfedezni, pedig csak egy érdekes tavaszi felszíni folyamat látványos megnyilvánulásáról van szó.

A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda nagyfelbontású felvétele a Mars mostanában felmelegedő északi pólusvidékének egy részletéről, a HiRISE kamerával. (Kép: NASA / JPL / Univ. of Arizona)

A képen látható sötét csíkokat valójában a felszín alóli rétegekből előtörő por és homok rajzolja ki, amint a világos színű, még fagyos dűnék oldalán lerakódik. A kutatók elképzelése szerint a folyamatot a szén-dioxid-jégből (szárazjégből) álló felszín alatti réteg szublimációja hajtja. Ilyenkor szilárd halmazállapotúból közvetlenül légneművé alakul a szén-dioxid, miközben a helyi tavasz folyamán egyre intenzívebb napsugárzás éri. A hirtelen kitörő gáz magával ragadja a környezetében, mélyebben levő, sötétebb színű port is, ami aztán lerakódik és lecsúszik a domboldalakon. A felvétel érdekessége, hogy épp sikerült is „elkapni” egy ilyen működő porkifúvást, amelynek felhője még alig észrevehető árnyékot is vet. (A jelenséget a fenti kép kinagyított részletén alább meg is mutatjuk.)

Fákról nyilván nem lehet szó, bármennyire is jó az illúzió a felvételen. Egyelőre – bár vannak erre vonatkozó elképzelések, elméletek – nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy napjainkban lenne, illetve valaha is létezett bármiféle életforma a Marson. Egy magyar kutatócsoport, a Collegium Budapest munkatársai szerint a marsi sötét poláris dűnefoltok felvetik a biológiai eredet lehetőségét is.

A felvételen látható marsfelszíni sötét csíkok tipikus hossza kb. 50 m lehet.