Napelemfarm a Góbi-sivatagban
(Rovat: A hét képe, Környezetünk védelme - 2013.02.15 07:15.)

Egykor a Selyemút oázisa volt, ma óriási naperőmű épül Tunhuang mellett.

Kína északnyugati részén, Kanszu (Gansu) tartományban fekszik Tunhuang (Dunhuang) városa, amely évszázadokon át a Selyemúton vándorló kereskedők fontos megállóhelye volt, pihenőt nyújtva a perzselő napsugárzástól meggyötört utazóknak. A modern időkben a napsugárzásnak más szerepet szánnak: 2009-től itt építik fel a régió energia-ellátását segítő nagy kiterjedésű napelemfarmot.

A NASA EO-1 (Earth Observing-1) műholdjának ALI (Advanced Land Imager) detektorával ugyanarról a területről készített űrfelvételek 2006, 2011 és 2012 októberében (felülről lefelé ebben a sorrendben). (Kép: Jesse Allen, Robert Simmon / NASA EO-1 team)

A fenti képsorozat első, 2006-os darabján jószerivel még semmi sem látszik, csak a sivatagos pusztaság. A felvétel jobb alsó sarkában egy út és némi (öntözéses) mezőgazdasági tevékenységre utaló jelek vehetők ki. Öt évvel később már jól látszik az addigra felállított és a még épülő napelemtáblák sora. Még egy évvel később, tavaly ősszel már több ezer négyzetmétert borítottak a napenergiát elektromos energiává alakító berendezések.

A 2009-ben kezdődő építkezések nyomán 2010-re két, egyenként 10 megawatt teljesítményű naperőmű állt üzembe. Ez lett Kína első nagy napelemfarmja. A hatóságok feltett szándéka a kapacitás bővítése. A cél az 1 gigawatt (GW) teljesítmény elérése Tunhuangban, 2020-ra. Összehasonlításul, 2011 végi adatok szerint az ország teljes napelemes energiatermelő kapacitása 3,1 GW volt. (Ugyanekkor az Egyesült Államoké 4,4 GW.) Egy biztos: a fejlesztést sem a szabad hely, sem a napsütés hiánya nem akadályozhatja. Tunhuang környékén 3500 négyzetkilométernél is nagyobb szabad földterület áll rendelkezésre, a napsütéses órák száma pedig évente átlagosan 3250. Az egyetlen gyakorlati problémát a gyakori tavaszi porviharok okozhatják, amelyek nyomán a por rárakódik a napelemekre, akár 15-20%-kal is csökkentve a naperőmű teljesítményét. A környéken a víz hiánya megnehezíti, hogy a felületeket tisztán tartsák.

A helyszíntől nem messze fekszik egyébként Csiucsüan (Jiuquan), a kínai űrindítások egyik fő bázisa, ahonnan az eddigi emberszállító kínai űrhajókat is pályára állították.