Föld, üstökössel
(Rovat: A hét képe, Távoli világok kutatói , Űridőjárás - 2013.04.05 12:15.)

A STEREO-B űrszonda március közepén készült felvételén egyszerre látszik a napkorona egy részlete, a hatalmas csóvával rendelkező PANSTARSS üstökös, és bolygónk fényes foltja is.

A központi csillagunk kutatására indított amerikai STEREO (Solar Terrestrial Relations Observatory) űrszondapár B jelű tagja jelenleg a Nap körüli pályája mentén majdnem a Földdel átellenben (a Nap–Föld egyenessel kb. 150–160°-os szöget bezáró irányban) tartózkodik. Ebből a különleges nézőpontból készítette az alábbi felvételt a Heliospheric Imager (HI) műszerével, 2013. március 13-án.

(Kép: NASA / GSFC / STEREO)

A képet uraló, a Nap közelébe jutott égi vándor, a C/2011 L4 (PANSTARSS) üstökös ebben az időszakban az északi féltekéről binokulárral, de akár szabad szemmel is megfigyelhető volt a nyugati égen, feltéve ha az időjárás kegyes volt az észlelőkhöz (nálunk épp ekkorra esett a „márciusi tél”). A STEREO-B azonban ennél kedvezőbb pozícióban volt az üstökösnézéshez. A HI berendezés a Nap külső légkörének, a koronának a megfigyelésére, a napszél és a koronakitörések tanulmányozására készült. A kép bal oldalán is a Napból a Naprendszerbe kijutó plazma, egy kezdődő koronakitörés részlete látható. Középen az üstökös kiterjedt csóvája, jobbra a Föld fényes korongja. Láthatók még a képen csillagok is. Az érzékeny detektor számára a legtöbbjük túlságosan fényes is, emiatt jelennek meg a képen kivehető függőleges csíkok.

A felvétel készítésének idején a PANSTARRS üstökös kb. 0,3 csillagászati egység (CSE) távolságra volt a Naptól, és 1,1 CSE-re a Földtől. (1 CSE a Nap és a Föld közepes távolsága, mintegy 150 millió km.)

Ezen NASA videón is szerepel a fenti felvétel, mint az egyik képkocka a március 10–15. között felvett anyagból. A STEREO-B HI műszerének képsorozata a filmen háromszor ismétlődik. A koronakitörés látszólag az üstökös felé tart, de a valóságban nem találkoztak, hiszen nem ugyanabban a síkban mozogtak.