Viszlát, Herschel
(Rovat: A hét képe, Űrcsillagászat Európában - 2013.07.07 08:15.)

Az ESA nemrég leállt infravörös űrteleszkópja még látható földi távcsövekkel, de már nem sokáig.

Az alábbi képen a kis megjelölt folt a Herschel-űrtávcsövet jelöli. Mellette a csillagok rövid csíkot húztak, míg az expozíció ideje alatt elmozdultak. Valójában természetesen az űreszköz látszólagos mozgása volt sokkal nagyobb, mint a messzi háttérben levő csillagoké.

A távolodó és „élettelen” Herschel-űrszondáról a fenti felvétel júnus 27-én, hét darab, egyenként 2 perces expozícióval, a 2 m-es Északi Faulkes-teleszkóppal (Haleakala, Hawaii) készült. (Kép: N. Howes / E. Guido / Faulkes Telescope / LCOGT)

A Herschel több mint három évet töltött a világegyetem távoli infrevörös tartományban való tanulmányozásával. Áprilisban azután – ahogy már számítottak rá – elfogyott az érzékeny detektorait hűtő folyékony hélium. A tudományos megfigyelések vége után még egy sor technikai kísérletre és a fedélzeti kiszolgáló berendezések tesztjeire használták az űreszközt. Fedélzeti hajtóműveivel olyan manőversorozatot végeztek, aminek következtében egyrészt kiürítették a hajtóanyagtartályt, másrészt új pályára állították a nap körül. Amíg űrtávcsőként üzemelt, a Herschel a Nap-Föld rendszer L2 jelű Lagrange-pontja környékén tartózkodott. Itt, mintegy 1,5 millió km-re a Földtől, a Napéval ellenkező irányban az űrszondák Nap körüli keringési ideje ugyanúgy 1 év, mint bolygónké.

A júniusban végleg lekapcsolt Herschel a mostani, távolabbi pályáján fokozatosan lemarad, így egyre távolodik a Földtől. Legközelebb mintegy 13 év elteltével kerül a „közelünkbe”. Amíg látható, a megfigyelései információval szolgálnak a végleges pályája minél pontosabb meghatározásához.