Sziget a semmi közepén
(Rovat: A hét képe - 2014.03.08 08:15.)

A norvég fennhatóság alatt levő Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén a Föld egyik legfélreesőbb helye.

A mindössze 49 km²-es területű, vulkáni eredetű lakatlan sziget Afrika, Dél-Amerika és az Antarktisz között fekszik. A hozzá legközelebbi szárazföld az 1700 km-es távolságban déli irányban elterülő Antarktisz. A legközelebbi lakott hely pedig Tristan da Cunha, amely maga sem épp a világ közepe. A Bouvet-szigettől 2260 km-es távolságban fekvő Tristan da Cunha-sziget brit terület, korábban az Űrvilág is bemutatta.

Az egész év során jéggel borított Bouvet-sziget (déli szélesség 54° 26', keleti hosszúság 3° 24') a Landsat-8 műhold felvételén, 2013. május 26-án. (Kép: NASA EO / Jesse Allen, Robert Simmon / U.S. Geological Survey)

Az űrfelvételen a legfeltűnőbb alakzat a sziget nyugati felén látható vulkáni kaldera. Ezek a kitörés után kiürülő magmakamra fölötti felszín beomlásával keletkeznek. A Bouvet-szigeten az utolsó kitörés mintegy 2000 évvel ezelőtt lehetett. A sziget a Közép-Atlanti-hátság legdélibb részén fekszik. A víz alatti hegylánc észak-déli irányban végigfut az Atlanti-óceán közepén. A déli féltekén az Afrikát és Dél-Amerikát magán hordó kőzetlemezek határát jelöli ki. A lemeztektonika hatására ezek egymástól folyamatosan, évente néhány cm-es sebességgel távolodnak, a keletkező rést a mélyből feltörő magma tölti ki, hegységet létrehozva. A Közép-Atlanti-hátság egy-egy pontján a hegység a vízszint fölé emelkedik. A Bouvet-sziget három nagy litoszféralemez, a fent említetteken kívül az antarktiszi találkozásának közelében fekszik. Legmagasabb pontja 780 m-rel van a tengerszint felett (kelet-nyugati értelemben a sziget közepe táján, az északi parthoz közelebb). Az űrfelvétel készítésének idején alacsonyan álló Nap miatt a kaldera keleti fala hosszú árnyékot vet a mélyedésre.

Érdekesség, hogy bár a szigeten nem lakik senki, mégis saját legfelső szintű internetes tartománynév (.bv) tartozik hozzá, amit jelenleg nem használnak.