A balkáni árvíz műholdképen
(Rovat: A hét képe, Katasztrófák ellen - 2014.05.21 07:15.)

Bő háromhavi csapadék esett le két nap leforgása alatt a Balkán-félsziget északnyugati részén.

Az eredmény: a 120 éve regisztrált adatok szerint az extrém időjárás (a Tamara névre keresztelt ciklon) a térség legpusztítóbb árvizét okozta. Több mint háromezer földcsuszamlás keletkezett, legalább százezer építményt mosott el a víz, háziállatok ezrei pusztultak el. Sajnos emberéletekben is kár esett, a halálos áldozatok számát negyvennél is többre teszik. Közel egymillióan kényszerültek kitelepülésre, gondot okoz az ivóvízellátás. Még az 1990-es évek balkáni háborúja alatt lerakott taposóaknák közül is sokat kimosott a földből az áradat.

(Kép: NASA EO / Jesse Allen / LANCE)

(Kép: NASA EO / Jesse Allen / LANCE)

A fenti két műholdképen az árvíz által érintett Horvátország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina területei láthatók. A felső a 2014. május 19-ei állapotot mutatja. Az alsó ugyanerről a vidékről tavaly tavasszal (pontosan 2013. május 18-án), szokványos időjárási körülmények között készült. A képekhez felhasznált felvételeket a NASA Aqua műholdjának MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) berendezése készítette. A hamis színezésű képekhez három hullámsáv adatait használták, az infravörös és látható fény tartományában. Az árvízzel elöntött területek, valamint az álló- és folyóvizek kékek és feketés színűek, a növényzettel borított vidék élénkzöld, a kopár felszínek pedig barnák. A színezés jól kiemeli, hogy mekkora területet öntöttek el a medrükből kilépett folyók. A leginkább érintett a Száva, amely a képen látható területet középen szeli ketté.

Az Aqua MODIS teljes képén Magyarország területe is megfigyelhető, a felhőmentes Dunántúlon a Balaton és a Fertő jellegzetes alakú vízfelületeivel, a Duna feltűnő vonalával. (Kép: NASA EO / Jesse Allen / LANCE)