A Boden-tó radaros műholdképen
(Rovat: A hét képe, GMES - Copernicus - 2014.06.10 07:15.)

Az ESA április elején indított Sentinel-1A holdjának kalibrálása még nem ért véget, de néhány kép már megmutatja, mire lesz képes.

Ezek közül tett közzé ismét egyet az Európai Űrügynökség (ESA). Ami az alábbi képen látható, az a Boden-tó és környéke, az Alpok északi lábánál, Németország, Svájc és Ausztria határvidékén. A Boden-tó (más néven, a partján fekvő egyik város nyomán Konstanzi-tó) Európa harmadik legnagyobb tava, vizét a Rajna szállítja, és oda is folyik tovább. Gleccservájta medre a legutolsó jégkorszakban alakult ki, legnagyobb vízmélysége 254 m. A tó felszíne, amely a radarképen sötét színével különül el a környező tájtól, közel 540 km² területű.

A Boden-tó az európai Sentinel-1A radaros földmegfigyelő műhold adataiból készített képen. A Rajna délről folyik bele (a képen jobbra lent), a kifolyás nyugati irányban (balra fent) látható. (Kép: ESA)

A kinagyított részleten a német oldalon (az északi parton) fekvő Friedrichshafen repülőterének kifutópályái.

A képhez május 10-én készületek, szélessávú interferometrikus módban (interferometric wide swath mode), két lineáris polarizációval. A radarberendezés a kibocsátott és a felszínről visszaverődő rádióhullámokat két egymásra merőleges, függőleges és vízszintes polarizációs síkban tudja érzékelni. A kép hamis színezése a kétfajta polarizáció eltérő mértékét igyekszik kiemelni. Ebből a felszínborítás típusára vonatkozó információt lehet leszűrni. A rózsaszínű foltok például építményeket, a zöldek növényzetet jeleznek. Ahol a legkisebb a felszínről a műhold irányába érkező, visszaverődő jel, például a vizek felett, ott a színárnyalatok nagyon sötétek.

A képet az ESA heti földmegfigyelő videósorozatának utolsó májusi adásában is bemutatták.