A Húsvét-sziget két arca
(Rovat: A hét képe - 2017.04.22 08:15.)

A nevezetes csendes-óceáni sziget egy optikai és egy radaros műholdfelvételen.

A Húsvét-szigettel ilyentájt nagy valószínűséggel lehet találkozni valamelyik űrügynökség honlapján, ami annak az igyekezetnek a jele, hogy az ünnephez kapcsolódó műholdképekkel szórakoztassák az odalátogatókat. Most a NASA földmegfigyelő portálja (Earth Observatory) és a német DLR honlapja is szigetről készült képeket mutatott be, így a trendnek már mi sem akartunk ellenállni, mindkettőt ismertetjük – habár húsvét már néhány napja elmúlt...

A vulkáni eredetű Húsvét-sziget a Csendes-óceán délkeleti részén fekszik, Chilétől mintegy 3600 km-re nyugatra, Tahititól pedig több mint 4000 km távolságra. Ezzel a Föld egyik legizoláltabb szigete. A terület közigazgatásilag Chile egyik tartománya. A húsvéthoz annyi köze van csupán, hogy Jakob Roggeveen holland tengerészkapitány 1722-ben húsvét vasárnapján (abban az évben április 5-én) fedezte fel, emiatt adta neki a Húsvét-sziget nevet.

A Húsvét-sziget (helyi nyelven: Rapa Nui) híres és rejtélyes, emberalakokat formázó hatalmas monolitikus kőszobrai kutatók generációjának a fantáziáját mozgatták meg. A sziget kultúrája valamikor gazdag volt, népessége a mainál sokkal nagyobb. Egyesek a legjobb példának tartják arra, hogyan omlik össze a társadalom, ha fenntarthatatlan módon használja a rendelkezésére álló korlátozott erőforrásokat. A szigettel foglalkozó kutatók egyetértenek abban, hogy valamikor a sziget egészen más képet mutatott, mára az azt borító erdőség eltűnt. Így látható a Landsat-8 műholdképén is. De hogy az őslakosok társadalmának hanyatlásához ennek pontosan milyen köze volt, az nem minden részletében világos.

A Húsvét-sziget az amerikai Landsat-8 távérzékelő műhold Operational Land Imager (OLI) műszerével 2015. július 29-én készített, a valódi színeket visszaadó képen. (Kép: NASA EO / Jesse Allen / U.S. Geological Survey)

A XVIII. századi európai hajósok néhány ezer fős lakosságot találtak itt. Különösen termékenynek írták le a szigetet, ahol bőségesen volt található banán, burgonya, cukornád. Azt nem tudhatták, hogy a későbbi korok kutatóinak megállapítása szerint a Húsvét-sziget fénykorában, vagy egy évszázaddal korábban még 15-20 ezer ember élhetett itt. Ma a lakosság bő 5000 fős, de évente turisták ezrei jönnek megtekinteni a világörökséghez tartozó kőszobrokat (moai). A sziget ma is problémákkal küzd: nincs kiépített csatornarendszer és az édesvíz forrásai korlátozottak. A sziget közepén látható eukaliptuszültetvények mintájára a hatóságok szándéka az újbóli erdősítés.

A Húsvét-sziget a német TerraSAR-X radaros földmegfigyelő műhold képén. A háromszög alakú, 171 km² területű sziget csúcsaiban vulkáni hegyek állnak. (Kép: DLR)

Az X-sávú apertúraszintézises radarberendezéssel felszerelt, 2007 óta pályán levő német TerraSAR-X műhold méréseiből készült másik képen a (hamis) színek különbözősége a felszín tagoltságában meglevő különbségeket illusztrálja. Jól kivehető a szigetet körülvevő tenger hullámzása. Az építmények, települések általában jó radar-visszaverődést okoznak, a műholdradaros amplitúdóképeken fényesek. Itt sárgás árnyalatban látszanak. A sziget közepén a mesterséges növénytelepítésre utalnak a mértani alakzatok. Egyes részek feketék, innen nem érkezett visszavert radarjel a műholdra. A legfeltűnőbb a bal alsó (délkeleti) részen a hosszú egyenes szakasz. A NASA 1984-ben kibővítette a Mataveri repülőtér futópályáját, ami most majdnem 4 km hosszú, jóformán az egyik parttól a másikig tart. Az ok, hogy a Húsvét-szigetet az űrrepülőgépek egyik vészleszállóhelyének szemelték ki. A vízszintes betonfelület a rá a műholdról oldalirányból érkező radarjeleket másfelé veri vissza, ezért tűnik feketének.