A NEOWISE-üstökös
(Rovat: A hét képe, Távoli világok kutatói , Amerika és az űrcsillagászat - 2020.07.17 07:15.)

A NASA Parker Solar Probe űrszondája éppen a megfelelő helyen járt ahhoz, hogy július 5-én látványos felvételt készíthessen az üstökösről.

A Parker Solar Probe nézőpontjából kiválóan lehetett látni az égitest kettős csóváját, amely különösen aktívnak mutatkozott a perihélium környékén.

Az üstököst a NASA NEOWISE (Near-Earth Object Wide-field Infrared Survey Explorer) műholdja március 27-én fedezte fel, az égitest a C/2020 F3 (NEOWISE) hivatalos elnevezést kapta, a híradásokban azonban egyszerűen csak NEOWISE-üstökösként szerepel. A látványos objektumot nemcsak a Parker-szonda örökítette meg, hanem a NASA STEREO (Solar and Terrestrial Relations Observatory) szondája, az ESA és a NASA SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) szondája, sőt az ISS fedélzetén dolgozó űrhajósok is lefényképezték.

A NASA Parker Solar Probe szondáján működő WISPR műszer 2020. július 5-i felvétele a NEOWISE-üstökösről, feldolgozatlan formában. A Nap a kép kivágásától balra helyezkedik el, a bal alsó sarokban látható, apró, fekete foltot a műszer lencséjére került porszemcse okozta. (Kép: NASA / Johns Hopkins APL / Naval Research Lab / Parker Solar Probe / Brendan Gallagher)

Első képünket a Parker-szonda WISPR (Wide-field Imager for Solar Probe) műszerével készítették. Ez a műszer különösen alkalmas az üstököscsóva finomszerkezetének tanulmányozására. A Parker május–júniusban a június 7-i (ötödik) napközelsége miatt elsősorban küldetése fő tudományos céljának megfelelően a Napról gyűjtött adatokat, de a repülésirányítók be tudtak iktatni extra adatforgalmi időszakokat, így lehetővé vált a tervezettnél több kép letöltése, többek közt az üstökösről készített felvételeké is. A WISPR műszer felvételén utólag kiemelték a kontrasztokat és eltüntették a szórt napfényt, ezért jól látható a két csóva és azok struktúrája. A képen az alsó, szélesebb és elmosódottabb csóva az üstökös porcsóvája, amelynek anyagát az üstökös magjából kiszakadó porszemcsék alkotják, amint a napszél és a Nap sugárnyomása elsodorja őket az üstökösmagtól. A kutatók remélik, hogy a WISPR felvétele alapján meg tudják állapítani a NEOWISE porcsóváját alkotó szemcsék méretét, valamint a mag porkibocsátásának ütemét.

A fenti kép feldolgozott változata. Az alsó, szélesebb csóva a porcsóva, a felső, vékonyabb a gázcsóva. (Kép: NASA / Johns Hopkins APL / Naval Research Lab / Parker Solar Probe / Guillermo Stenborg)

A képen a felső csóva a gázcsóva, vagy ioncsóva, amelyet a Nap erős sugárzása által ionizált gázok alkotnak. Az ionizált gázokat is a napszél sodorja magával, létrehozva a Nappal ellentétes irányban mutató gázcsóvát. A Parker-szonda felvételén azonban az ioncsóvában rés látható, ami azt jelentheti, hogy a NEOWISE-üstökösnek a porcsóváján kívül nem egy, hanem két gázcsóvája is van, bár ennek hitelt érdemlő bizonyításához a kutatóknak további adatokra lenne szükségük.