Ajtó a világűrbe
(Rovat: A hét képe, Kontinensünk űrtörténelme - 2020.09.17 10:15.)

Hatalmas ajtó választja el a külvilágtól az ESA hollandiai tesztközpontjának épületét – a nagy európai űreszközöknek itt kell átmenniük, mielőtt a világűrbe indulhatnának.

Az ESTEC (European Space Research and Technology Centre) a hollandiai Noordwijk mellett épült. Az Európai Űrügynökség (ESA) nagy központjainak egyike ad otthont annak a létesítménynek, ahol a felbocsátásukra készülő űreszközöket ellenőrzik. A mindenre kiterjedő gondos vizsgálatok célja, hogy garantálni tudják: a szerkezet átvészeli a rakétás pályára állítással járó rázkódást, majd az űrbeli vákuumot és a szélsőséges hőmérséklet-változásokat. Továbbá fedélzeti berendezéseik elektromágneses kompatibilitását is tesztelik.

A teszközpont több emeletnyi magas ajtaján olyan űreszközök is be- illetve kifértek, mint a 20 tonnás európai ATV (Automated Transfer Vehicle) teherűrhajók, amelyeket a Nemzetközi Űrállomás ellátására használtak. A méreteket érdemes összehasonlítani a nagy ajtó mellett jobbra lent látható „normális” személybejáratéival. (Kép: ESA / Guus Schoonewille)

A minden szükséges tesztberendezéssel felszerelt létesítményben mintegy 3000 m² alapterületen tisztaszobák találhatók. A képen látható ajtó egy légzsilipbe vezet.

Európa legnagyobb tesztközpontját jelenleg az ESA megbízásából egy magánvállalat, az ETS (European Test Services B.V.) működteti. A központban ellenőrizték több űrtörténelmi jelentőségű európai küldetés űreszközeit, a fent említett ATV-ken kívül például a Rosetta üstököskutató űrszondát, a világ legnagyobb polgári célú földmegfigyelő holdját, az Envisatot, és a Galileo navigációs műholdak legtöbbjét is.

Nemrég bővítési munkálatok indultak, amelyek végeztével a tisztatér alapterülete 350 m²-rel növekszik majd. (Kép: ESA)

A jelek szerint a feladatok kinőtték a már így is Európa legnagyobbjának számító tesztközpontot, a helyszínen most bővítő építkezésekbe fogtak. Kezdetnek az alaphoz 110 oszlopot süllyesztettek a holland tengerparthoz közeli, homokos talajba, 10–17 m-es mélységben. Az építkezési munkálatok megszervezése azonban korántsem egyszerű, hiszen közben a meglevő létesítményekben folytatódnak az űreszközök érzékeny tesztjei is. Emiatt például az alapozó vasbeton oszlopokat is helyben öntötték a fúrt lyukakba, ahelyett, hogy kész oszlopokat vertek volna a talajba. Ez sokkal kevesebb zajjal és vibrációval járt. A remények szerint jövő nyárra készül el az új épületrész, amelyet folyosó köt majd össze a már meglevő létesítménnyel.