Jéghegyből „betűleves”
(Rovat: A hét képe - 2021.02.24 07:15.)

Tavaly év vége felé az óriás A-68 jéghegy még azzal fenyegetett, hogy talán megfeneklik a Déli-Georgia-sziget partjainál. Mostanra több darabra szakadt.

Sokunk iskolai menzai élménye volt a paradicsomleves, amelyben betűtészták úszkáltak. Nos, ez esetben a folyadék nem leves, hanem az Atlanti-óceán déli részének vize. Tészta sincs benne, de legalább a betűk stimmelnek! Az alábbi kép a NASA Terra földmegfigyelő műholdjával készült február 12-én, és a Déli-Georgia-sziget környékét mutatja.

A Terra műhold MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) műszerével készült képen megjelölték az egykori hatalmas A-68 jéghegyről letöredezett nyolc nagyobb darabot. Ekkor 11 olyan „leszármazottját” tartotta nyilván az Egyesült Államok nemzeti jégközpontja (U.S. National Ice Center), amelyek még elérték az ehhez szükséges méretet. A képen meg nem címkézett többi darab az A-68G és A-68M környékén úszott. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / NASA EOSDIS LANCE / GIBS/Worldview.)

Az eredeti óriás jéghegy még 2017 júliusában vált le az Antarktiszi-félszigeten levő Larsen C-jégselfről. Ekkor kapta annak rendje és módja szerint az A-68 jelölést. Sokáig unalmasan alakult a sorsa, nem nagyon távolodott el születési helyétől, és csak két darabra szakadt (a nagyobb A és a kisebb B). A nagyobbik, a kb. 6 ezer km²-es A-68A aztán a megindult észak felé, és nagy méreteinek köszönhetően egészen a lakatlan – de gazdag élővilággal rendelkező – Déli-Georgia-sziget közelébe érve is egyben maradt. Szerencsére a megfeneklése esetére vizionált ökológiai katasztrófa elmaradt.

Mint korábban már írtunk róla, az újonnan önállósuló jéghegyek kezdő betűjele (itt az A) az Antarktisznak arra a kvadránsára utal, amelynek a területéről származnak. A kötőjel utáni sorszám a felfedezés sorrendjére utal, a későbbi, az angol ábécé sorrendjében haladó betűjelek pedig akkor kerülnek a jéghegy jelölésének végére, miután a darabok a felaprózódás következtében leszakadtak a nagyobb eredetiről. Az óceáni áramlások hatására a jéghegyek elsodródnak keletkezési helyüktől, egyre északabbra kerülnek, a melegebb vízben pedig megkezdődik olvadásuk és töredezésük. A folyamat természetes vége a teljes megsemmisülés, vagyis a jég elolvadása. A Déli-Georgia-sziget és a Déli-Sandwich-szigetek környéke az egyik leggyakoribb „jéghegytemető”.