Berillium égen és földön
(Rovat: A hét képe, Amerika és az űrcsillagászat , Amerikai távérzékelő műholdak - 2021.07.23 07:15.)

A Landsat–8 felvételén a világ legjelentősebb berilliumbányája látható. Innen került ki a fém (ásványa), amelyből a James Webb-űrtávcső főtükre készült.

Sokszori halasztás után idén végre pályára állhat a NASA következő nagy űrobszervatóriuma, a James Webb-űrtávcső (JWST), amelynek elkészítésében az ESA és a Kanadai Űrügynökség is részt vesz. A távcső 6,5 méter átmérőjű, összesen 25,4 m² felületű főtükrét 18 darab, hatszög alakú szegmens alkotja, amelyek arannyal bevont berilliumból készültek.

A JWST főtükrének részlete. A képen hat látható a főtükör 18 szegmense közül. (Kép: NASA / MSFC / David Higginbotham)

A JWST közelgő startja alkalmából tette közzé a NASA Earth Observatory azt a felvételt, amelyet a Landsat–8 műhold OLI kamerája 2021. július 8-án készített az USA Utah államában fekvő Spor-hegységről, ahol a világ legjelentősebb berilliumbányája található. (Utah gazdaságának fontos pillére a bányászat, a berilliumon kívül jelentős a réz, az arany, az ezüst, a molibdén, a cink és az ólom kitermelése is.) A Spor-hegységben a berillium elsősorban két ásvány, bertrandit és beril formájában található, amely ásványok 25 millió évvel ezelőtt jöttek létre, amikor egy vulkánkitörés nyomán a felszínre került láva megszilárdult. A bányából a bertranditot egy közeli feldolgozótelepre szállítják, ahol porrá őrlik, majd vízzel keverve vonják ki belőle a fém berilliumot.

A Utah államban (USA) található Spor-hegység a világ legjelentősebb berillium-lelőhelye, innen származik a világtermelés mintegy 85%-a (további jelentős berilliumtermelő ország Mozambik és Kína). A Landsat–8 felvétele 2021. július 8-án készült. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin, Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

Helyszíni tudósítás a utah-i berilliumbányából. (Forrás: NASA, YouTube)

A berillium viszonylag ritka fém, a JWST szempontjából különösen előnyös tulajdonsága, hogy háromszor könnyebb az alumíniumnál, miközben hatszor szilárdabb az acélnál. A berillium előnye, hogy a JWST üzemi körülményei között is stabilan megtartja alakját – a távcsőnek ugyanis a Földtől mintegy 1,5 millió km távolságban, 30 K hőmérsékletű környezetben kell majd dolgoznia. A berillium elég kemény ahhoz, hogy a mikrometeoritok becsapódásainak is ellenálljon.

A NASA korábban sok más űreszközéhez is felhasználta a Spor-hegységből származó berilliumot. Ebből készült a kezdeti években például a Mercury kabinok visszatérő egységének hővédő burkolata, a Gemini űrhajókon pedig az ejtőernyők házának zárófedele. Később berilliumot használtak az űrrepülőgépek, a Nemzetközi Űrállomás, a Spirit és az Opportunity marsjárók, a Spitzer-űrtávcső, valamint számos más NASA űreszköz elkészítéséhez.

A JWST-hez kapcsolódik az ESA híre, miszerint az űrtávcső valóban készen áll a startra, a tesztek során ugyanis megállapították, hogy felbocsátandó űreszköz, vagyis a JWST, és az Ariane–5 hordozórakéta minden vonatkozásban teljes mértékben kompatibilisek egymással.

Az ESA infografikája arról, ahogyan a JWST az összehajtogatott főtükörrel elhelyezkedik az Ariane–5 hordozórakéta orrában. (Kép: ESA)