A Tatár-szoros
(Rovat: A hét képe - 2022.12.20 07:15.)

A távol-keleti Tatár-szorost általában fél éven át jég borítja. Befagyása előtt őszi színekben örökítette meg a Landsat–9.

A jég rendszerint novemberben jelenik meg az Ázsia keleti partját Szahalintól elválasztó szorosban, amelynek legkeskenyebb része és az Amur torkolatvidéke látható az Operational Land Imager–2 felvételén.

A Landsat–9 OLI-2 műszerének 2022. október 25-én készített felvétele a Tatár-szorosról. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A Tatár-szoros északon az Ohotszki-tengerbe, délen a Japán tengerbe nyílik, hossza mintegy 900 km, mélysége csak 4–20 méter közötti. A felvételen is látható legkeskenyebb részén mindössze 7,3 km választja el egymástól Ázsiát és a Szahalin-szigetet. A szoros északi része az Amur torkolatánál található kiöblösödés, úgynevezett limán. Az Amur a világ tizedik leghosszabb folyója, amely hosszan Kína és Oroszország határfolyója, majd Habarovszknál északkelet, majd észak felé fordul – ez a szakasza látható a képen.

Az észak–déli irányban több mint 900 km hosszan elnyúló, de keskeny, legszélesebb részén is alig több mint 100 km széles Szahalin a világ 23. legnagyobb szigete, területe csaknem akkora, mint Magyarországé. A szigettel kapcsolatos érdekesség, hogy a Tatár-szoros képen látható legkeskenyebb részén, az úgynevezett Nyevelszkij-szoros alatt a múlt század közepén 10 km hosszú alagúttal akarták összekötni Szahalint a szárazfölddel. Az első tervek az 1930-as években készültek, az építkezés 1950-ben kezdődött, de Sztálin halála után, 1953-ban leállították. Legújabban (néhány éve) olyan tervek láttak napvilágot, hogy alagút helyett híddal kötnék össze Szahalint a szárazfölddel, amelyen a Bajkál–Amur vasútvonal meghosszabbított nyomvonalát vezethetnék át Szahalinra, sőt a vonalat a sziget déli végéig meghosszabbítva mintegy 40 km-es híddal Japán Hokkaido szigetével is össze lehetne kötni. Utóbbinak egyelőre gazdasági és politikai akadályai egyaránt vannak.

Az Amur mentén tavasztól őszig gyakoriak az árvizek. Tavasszal a hó és a fagyott talaj olvadásakor gyakran önt el nagy területeket a megáradó víz, majd az árhullám levonulásakor a folyó üledéket és szerves anyagot szállít a Tatár-szorosba, ami barnára színezi a szoros vizét. Az árvizek második hulláma nyáron és ősszel sújtja a térséget, amikor a monszun esőzései okozzák az áradást, ugyancsak jelentős mennyiségű anyagot juttatva a folyón át a szorosba. Amikor a kép készült, október 25-én, az őszi áradás már levonulóban volt, de az Amur még szállította a hordalékot, amelynek áramlása a szoros vizében jól látható a képen. Eközben a hegyekben már megjelentek az első hófoltok, utánpótlást biztosítva a jövő tavaszi árvizeknek.