Nem fagyott be...
(Rovat: A hét képe, Környezetünk védelme - 2023.04.18 07:15.)

...a Csendes-óceán, bár a Salamon-szigetek egyikéről készített látványos felvételen szinte minden fehérnek látszik.

A képen látható Rennell-sziget (helyi nyelven Mu Nggava-sziget) a Csendes-óceán nyugati részén, Ausztráliától északkeletre és Pápua Új-Guineától keletre fekvő szigetcsoport, a Salamon-szigetek egyik tagja. A Rennell-sziget a szigetcsoport fő szigetétől, Guadalcanaltól 210 km-re délre fekszik.

A Nemzetközi Űrállomásról készült felvételen a 660 km²-es Rennell-sziget sziluettje látszik, mert az óceán vizén éppen megcsillan a Nap fénye. Ugyanígy fehérnek látszik a sziget jelentős részét elfoglaló Te Nggano- (vagy Tengano-, Tegano-) tó is, míg a sziget szárazföldje sötét színű. A sziget fölött sorakozó, kis kumuluszfelhők a tengerre vetik árnyékukat.

Az ISS 68. állandó személyzetének egyik tagja 2023. január 8-án Nikon D5 digitális fényképezőgéppel, 380 milliméteres fókuszú objektívvel készítette az ISS068-R-39300 sorszámú felvételt a Salamon-szigetekhez tartozó Rennell-szigetről. (Kép: NASA Earth Observatory, NASA/JSC Gateway to Astronaut Photography of Earth)

A Te Nggano-tavat eredetileg korallzátony vette körül, amely idővel körbezáródott és a tenger szintje fölé emelkedett. Ma már sűrű erdők borítják, ezért ugyanolyan sötét színűnek látszik, mint a sziget többi része. A Te Nggano egyébként a Csendes-óceán nyugati térségének legnagyobb tava, és a tóval együtt a sziget keleti harmada az UNESCO természeti világörökségi helyszíneinek egyike. A 155 km²-es tó a sziget teljes területének közel húsz százalékát elfoglalja. A tó legnagyobb mélysége 44 méter, és mivel vize az egykori korallzátony alatti természetes csatornákon összeköttetésben áll az óceánnal, ezért enyhén sós (brakk). Világörökségi helyszínné választását a terület élővilágának köszönheti, elsősorban a csak ott honos mintegy 50 madárfajnak, illetve a tóban élő Crocker-féle tengeri kígyónak (Laticauda crockeri), amelyet a kihalás veszélye fenyeget. A térségben folyó fakitermelés miatt a világörökségi helyszín a veszélyeztetett helyszínek közé tartozik.

A tenger felszínén megcsillanó napfény kiemeli a vízfelszín finomabb részleteit. A képen például az látható, hogy a parttól keletre a tengeren, illetve a tó nyugati részén még fényesebben csillog a vízfelszín. A kép készítésekor nyugati szél fújt, ezért a parttól keletre, a part közelében a tenger felszíne nyugodtabb volt, mint másutt, ezért jobban tükrözte a napfényt.