Méltó a nevéhez
(Rovat: A hét képe, Az űrállomás és az USA , A Space Shuttle program - 2023.06.17 07:15.)

Bár csak a színét illetően, ami a világűrből is jól látszik. Az ott található légibázis okán időnként az űrhírekben is szerepel a terület.

A White Sands, azaz fehér homok Nemzeti Parkról van szó, amely Új-Mexikó állam középső-déli részén terül el. A nemzeti park a közel 17 ezer km²-es Tularosa-medencében elhelyezkedő, 712 km² területű dűnemező déli részét foglalja el, de teljes egészében körülveszik a White Sands Légitámaszpont különböző létesítményei.

A Nemzetközi Űrállomás 68. állandó személyzetének egyik tagja 2022. december 26-án Nikon D5 digitális fényképezőgéppel, 210 mm fókuszú objektívvel készítette az ISS068-E-33229 jelű felvételt a White Sands Nemzeti Parkról. (Kép: NASA Earth Observatory, ISS Crew Earth Observations Facility and the Earth Science and Remote Sensing Unit, Johnson Space Center)

A dűnék vakítóan fehérnek látszanak a környék vörösesbarna felszínéhez képest. Ennyiben tehát valóban méltó a nevéhez a White Sands, a homok azonban megtévesztő. A Föld legtöbb sivatagja valóban homokból, azaz kvarckristályokból áll, a White Sands fehér dűnéinek anyaga azonban gipsz és kalcium-szulfát. Az anyag egykor, amikor a térség éghajlata még hűvösebb és nedvesebb volt, a területet elfoglaló Otero-tó üledékeként alakult ki. A gipsz a közeli Szent András-hegységből származik, és a legutóbbi jégkorszak végén, mintegy 11 ezer évvel ezelőtt a csapadék és a megolvadó jég és hó mosta be a tóba. Ma a kiszáradt tó helyén, 1185 méter tengerszint feletti magasságban található lerakódás a világ legnagyobb gipszből álló dűnemezője. (Bár a gipsz a leggyakoribb kőzetek közé tartozik, felszíni előfordulása mégis ritka, mert könnyen oldódik a vízben.) A dűnék utánpótlása is biztosított, mert a terület délnyugati részére a hegyekből ásványi anyagokban gazdag víz érkezik, amely elpárologva az üledéket gazdagítja. A terület egyes részein a dűnék magassága a 18 métert is eléri.

A White Sands területnek fontos szerepe volt és van a repülőgép- és űriparban. Az egykori tómeder északi részén a NASA három kifutópályát használt rakéták tesztelésére és az űrrepülőgépek pilótáinak kiképzésére. A White Sands Space Harbor területén egy űrrepülőgép is leszállt, ide érkezett vissza 1982 márciusában 8 napig tartó STS–3 küldetéséről a Columbia űrrepülőgép. A NASA jelenleg is használja a képen látható területtől északra, a kép felső szélétől nem messze található White Sands Test Facility létesítményt.

Újabban a White Sands komplexum létesítményei fontos szerepet kaptak a kereskedelmi űrrepülésekben. Itt található a Boeing CST-100 Starliner leszállóhelye. Ide érkezett vissza az űrhajó 2019 decemberében az első, bár nem teljesen sikeres küldetéséről (Orbital Flight Test-1), majd 2022 májusában a második próbarepüléséről (Orbital Flight Test-2). A tervek szerint 2023 nyarán kerülhet sor a Boeing Starliner űrhajó első repülésére űrhajósokkal a fedélzetén (Crew Flight Test, Boe CFT), amely küldetésről ugyancsak White Sandsre fog visszaérkezni az űrhajó. A küldetés során két tapasztalt NASA-űrhajós repül a Starlinerrel, mindketten harmadik űrrepülésüket teljesítik. A küldetés parancsnoka Barry Wilmore, pilótája pedig Sunita Williams lesz.

Crew Flight Test küldetés Boeing Starliner űrhajója a sikeres tesztek után csaknem teljesen készen áll a „július 21-nél nem hamarabb” várható startra. (Kép: Boeing / John Grant)

A NASA mellett az USA Védelmi Minisztériuma is használja a területet, létesítményei közül a Holloman Légitámaszpont a képen is látható.