Görög tájak
(Rovat: A hét képe, Amerikai távérzékelő műholdak , Az űrállomás és az USA - 2024.01.14 08:15.)

Félsziget és sziget, éjjel és nappal – két űrfelvétel erejéig ma Görögországba kalauzoljuk olvasóinkat.

Portálunkon többször tettünk már közzé látványos, éjszakai felvételeket különböző nagyvárosokról, tájaktól. Ezúttal a görög fővárosról, Athénról mutatjuk be azt a képet, amelyet a Nemzetközi Űrállomás egyik űrhajósa készített. A felvételen a Balkán-félsziget délnyugati nyúlványát alkotó, az Égei-tengerbe nyúló Attika-félsziget látható, rajta a fényárban úszó görög fővárossal. Athén fényei a város déli szélén hirtelen érnek véget, ahol a félszigettől nyugatra elterülő Szaróni-öböl sötét foltja, és annak néhány, gyengébben kivilágított szigete látható. Északról ugyancsak kivilágítatlan terület határolja a várost, a Parnitha-hegység, míg a város és a tőle délkeletre lévő, jól felismerhető nemzetközi repülőtere közötti sötét terület az Imitosz-hegység.

A Nemzetközi Űrállomás 67. állandó személyzete egyik űrhajósának 2022. szeptember 17-én Nikobn D5 digitális kamerával, 180 milliméter fókuszú objektívvel készített felvétele Athénről és az Attika-félszigetről. (Kép: NASA Earth Observatory, Sara Schmidt; GeoControl Systems, JETS II Contract at NASA-JSC)

A felvételen eltérő színárnyalata miatt könnyen megkülönböztethetők a sárgás-narancsvörös árnyalatú belső területek, ahol a közvilágítás régebbi, ezért nagy nyomású nátriumgőz lámpákat használnak, míg az újabban megvilágított területek világosabb színűek, itt fehérebb színű fényt adó LED-lámpákat használnak. A város belső területén a kis sötét foltok a történelmi nevezetességű helyeket jelzik, az Akropoliszt, a Parthenónt és a Zeusz-templomot.

Jóval nyugatabbra, a Korinthoszi-öböl bejáratánál fekszik a Görögországhoz tartozó Jón-szigetek legnagyobbika, Kefaloniá (régebben Kefalónia). A Jón-tengerben fekvő hét nagy sziget közül a legismertebb Korfu, amelynek azonos nevű fővárosa egyben a szigetcsoport közigazgatási székhelye, azonban területét tekintve a közel 800 négyzetkilométeres, 36 ezer lakosú Kefaloniá a legnagyobb. A képen csaknem a sziget keleti szomszédja, a kisebb Ithaka is látható. Kefaloniá karsztos tájára a barlangok, víznyelők és a felszín alatti vízfolyások a jellemzők, de az űrfelvételen a szigetet borító erdők a legfeltűnőbbek.

A NASA Landsat–9 műholdján dolgozó OLI–2 (Operational Land Imager–2) kamera 2023. október 9-én készített felvétele Kefaloniáról és Ithakáról. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang, Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A szigeten 1962-ben hozták létre az Ainos Nemzeti Parkot, elsősorban a fenyőerdők védelme céljából. Az alsó képen a Nemzeti Park déli, az Ainos-hegységet körülvevő része látható. (A hegyvonulat legmagasabb csúcsa 1628 méter magas.) A zöld területek legnagyobb részét a kefalóniai fenyő (Abies cephalonica), kisebb részben feketefenyő erdői borítják.

A fenyőerdők számára az erdőtüzek jelentik a legnagyobb veszélyt, ezért éjszakánként a Nemzeti Park területe csak korlátozottan látogatható. Ennek köszönhetően akaratlanul is megőrződött a területen a rendkívül tiszta, sötét égbolt, így az Ainos Nemzeti Parkot 2023 júniusában Görögország első, nemzetközileg elismert csillagoségbolt-parkjává nyilvánították.

A fenti kép kinagyított részlete az Ainos Nemzeti Park déli, az Ainos-hegységet körülvevő részét mutatja. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang, Landsat adatok: U.S. Geological Survey)