Téli köd
(Rovat: A hét képe, Időjárás és előrejelzése , Környezetünk védelme - 2024.01.28 07:15.)

A téli hónapokban a melegebb éghajlatú területeken is viszonylag gyakran kedveznek a meteorológiai feltételek a köd kialakulásának.

A műholdfelvételek kedvelt és látványos célpontja a Nílus deltája, amely általában a sárgásbarna sivatagi tájba ékelődő buja zöld háromszögként tűnik fel a képeken. A NASA Terra műholdja a MODIS közepes felbontású spektroradiométerrel 2024. január 7-én viszont szokatlan látványt örökített meg: a folyam deltáját fehér vattapamacsként sűrű ködpárna üli meg.

A NASA Terra műholdjának MODIS közepes felbontású spektroradiométerével 2024. január 7-én készített felvétel a ködbe burkolódzó Nílus-deltáról. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; MODIS adatok: NASA EOSDIS LANCE és GIBS/Worldview)

A deltatorkolat termékeny talaján jelentős mezőgazdasági termelés folyik, elsősorban rizst, gyapotot, gabonát és más haszonnövényeket termesztenek. Ugyanakkor, hiába Afrika egyik legnagyobb folyója a Nílus, a térség mégis vízhiányban szenved, ami miatt a mezőgazdasági termelés egyre inkább visszaszorul, Egyiptom rohamosan növekvő népessége miatt egyre nagyobb korábban művelt területet foglalnak el a települések. Korábbi, Landsat műholdfelvételek alapján végzett elemzések szerint Alexandria térségében 1987 és 2021 között 11%-kal csökkent a művelt terület. és ugyanilyen arányban nőtt az urbanizált terület.

A térségben a köd elsősorban a tél hónapokban fordul elő, nem is ritkán. A kairói Al Azhar Egyetem kutató által 20 éven keresztül gyűjtött adatok szerint az Alexandria közelében lévő Borg El Arab nemzetközi repülőtéren november-december-január hónapokban a napot mintegy 10%-án jegyeztek fel ködöt. A köd jellemzően a szélcsendes időszakokban, viszonylag magas relatív páratartalom esetén, a reggeli órákban alakul ki, amikor a hőmérséklet 10–15 Celsius-fok körüli, majd néhány óra elteltével felszáll. A köd lecsapatásával szerzett édesvíz mezőgazdasági hasznosítása még nem terjedt el széles körben Egyiptomban, de egyes kutatók már kísérleteznek vele.

A téli hónapokban gyakran alakul ki reggeli köd az Indo-Gangeszi-síkság (Gangesz-síkság vagy Hindusztáni-alföld) fölött is, amelynek termékeny területe végighúzódik India északi részén, Pakisztántól Bangladesig. Ez volt a helyzet idén télen is, amikor 2023. december 24. és 2024. január 18. között nagy foltokban ülte meg a köd a térséget. A NASA Terra műholdja MODIS detektorával 2024. január 15-én készített felvételen a ködtakaró a pakisztáni Iszlámábádtól a bangladesi Dakkáig húzódik. A nagyobb városok (Delhi, Agra, Meerut és Rohtak) okozta hőszigetek áttörik a ködöt, a lyukakon keresztül előtűnnek a városok.

Ugyancsak a NASA Terra műholdjának MODIS közepes felbontású spektroradiométerével néhány nappal később, 2024. január 15-én készített felvétel a Gangesz és az Indus völgyét borító ködtakaróról. A ködöt északon a Himalája vonulata határolja, a hegylánctól északra Tibet tavai láthatók. (Ahol a képen a Nepal felirat látható, az már Tibet, míg Nepál a Himalája gerincétől délre húzódik, déli határa a ködre rajzolva felismerhető.) (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; MODIS adatok: NASA EOSDIS LANCE és GIBS/Worldview)

Az ezen a tájon kialakuló köd általában a kisugárázási ködnek (nyugvó köd, páraköd) nevezett típusba tartozik, amely általában az éjszakai órákban alakul ki, amikor a felszín hőmérséklete alacsony a szél gyenge és a levegő nedvességtartalma jelentős, ezért a talaj feletti légréteg a harmatpont alá hűl.

A világűrből nézve látványos ködtakaró súlyos problémákat okoz a közlekedésben. Repülésbiztonsági elemzések szerint a viharok után a köd okozza a második legtöbb balesetet a légi közlekedésben. Súlyos közúti baleseteket is okoz a köd, indiai kormányzati források szerint 2022-ben a köz okozta közúti balesetekben 14 ezer ember veszítette életét és 15 ezren szenvedtek súlyos sérüléseket.

Több kutatócsoport is kimutatta, hogy az Indo-Gangeszi-síkságon a köd előfordulásának gyakorisága, tartóssága és sűrűsége egyaránt növekvő tendenciát mutatott az elmúlt évtizedekben (hasonlóan a világ más részein tapasztalt tendenciákhoz), amit az urbanizáció következtében a légkörbe jutó aeroszolok egyre nagyobb mennyisége okoz.