Chilei rézbánya
(Rovat: A hét képe, Környezetünk védelme - 2024.03.19 06:30.)

A dél-amerikai ország a világ legnagyobb réztermelője, az ország legnagyobb rézbányája a sokáig csak külszíni fejtésű Chuquicamata.

Chile északi részén, a fővárostól 1200 kilométerre északra, az Atacama-sivatag északi részén található a világ egyik legnagyobb külszíni fejtésű részbányája, a 2850 méter tengerszint feletti magasságban található Chuquicamata bánya. Pontosabban a bányagödör mintegy 1000 méteres mélységét tekintve a második az USA Utah államában, a Nagy-sóstótól délre fekvő Bingham Canyon bánya után, utóbbiban a gödör mélysége 1250 méter körüli.

A NASA Landsat–9 műholdja OLI–2 (Operational Land Imager 2) berendezésének 2024. január 4-én készített felvétele a Chuquicamata bánya külszíni fejtése okozta tájsebről, és a teraszos kitermelés során kialakult körkörös struktúráról, valamint a keletebbre található meddőtavakról, amelyek az érc dúsításának folyamata során keletkező hulladék anyagot tárolják. A bányagödör 4300 méter hosszú, 3000 méter széles és 2014-ben elérte az 1000 méteres mélységet. (Kép: NASA Earth Observatory, Michala Garrison; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A Chuquicamata bányában a porfíros szerkezetű kőzetek közé tartozó rézércet termelnek ki. A környékén talált régészeti leletek tanúsága szerint már másfél évezreddel ezelőtt is bányásztak rezet a térségben, a környéken a tizenkilencedik század végén felbukkanó szerencsevadászok ugyanis 1899-ben jól konzerválódott múmiát találtak, egy a kormeghatározások szerint 550 körül elhunyt bányász maradványait. A modern kor követelményei szerinti nagyüzemi bányászati tevékenység a huszadik század elején, az 1910-es években kezdődött a Guggenheim család beruházásának köszönhetően. Az ezt követő évtizedekben a bányagödör egyre nagyobb területű és egyre mélyebb lett, miközben a bányászati tevékenység során keletkezett por, a felszabaduló gázok és a melléktermékek súlyos veszélyt jelentettek a közeli Chuquicamata város lakóira, ezért a város 2007-re teljesen elnéptelenedett, lakóit a 15 kilométerrel délebbre fekvő (a képen nem látható), a mára 150 ezres várossá fejlődött Calamába költöztették. A területen 2019-ben megkezdték a föld alatti bányászatot is, miután több milliárd dolláros beruházással felújították és korszerűsítették a bányát. Új lelőhelyeket kutattak fel, a termelést pedig visszafogták, így a bányászati vállalat szakértőinek becslése szerint a kitermelés még legalább 40 évig folytatható. Jelentős mértékben a Chuquicamata bánya termelésének köszönhető, hogy Chile a világ legjelentősebb réztermelő országa, amely 2021-ben a világtermelés 27%-át adta.