Az űrszemét közvetlen közelében
(Rovat: A hét képe, Japán a világűrben , Környezetünk védelme - 2024.06.25 07:15.)

A japán Astroscale ADRAS-J műholdja nemrég már 50 m-es közelségből fotózta azt a 2009 óta űrszemétként keringő rakétafokozatot, amelyet később el is szeretnének távolítani a Föld körüli pályáról.

Maga az űrszemét-eltávolítás még nem a kis méretű ADRAS-J (Active Debris Removal by Astroscale-Japan) műhold feladata lesz, ez egyelőre csak megfigyeléseket végez a japán H-2A rakéta kiszolgált végfokozata közelében, egy későbbi küldetés előfutáraként. A rakétafokozat a 2009-ben felbocsátott japán Ibuki (GOSAT, Greenhouse Gases Observing Satellite) műholdat indította, s azóta kering potenciális veszélyt jelentő, nagy darab űrszemétként alacsony Föld körüli pályán.

Az ADRAS-J idén februárban indult egy Electron rakétával, feladatáról tavaly ősszel már részletesen is írtunk. Legutóbb áprilisi ázsiai hírmozaikunkban került elő a téma, amikor közölték a műhold első képeit a sikeresen megközelített H-2A fokozatról. Akkor a legnagyobb közelség még néhány száz m-es volt, de legújabban 50 m-ről is készültek már fényképek a „céltárgyról”.

Az ADRAS-J műhold képe a Föld körül keringő H-2A rakétafokozatról, 50 m-es távolságból, májusban készült. A 3 tonna tömegű fokozat kb. 11 m hosszú, hengeres teste 4 m átmérőjű. (Kép: Astroscale)

Az 50 m-es megközelítés kereskedelmi műholdas cégtől eddig nem látott eredmény – mondja az Astroscale közleménye, de az állítást azért érdemes fenntartással kezelni. Emlékezetes, hogy korábban a Nothrop Grumman két MEV (Mission Extension Vehicle) műholdja is hozzákapcsolódott geostacionárius távközlési műholdakhoz – köztük már kikapcsolt, lényegében űrszemétként keringőhöz –, hogy segítsen azok újraélesztésében, illetve üzemidejük meghosszabbításában. Mindenesetre az ADRAS-J sikeresen tartotta a rakétafokozathoz képesti helyzetét és számos képet, adatot gyűjtött róla.

A pálya kialakítása, majd a rakétafokozathoz való közeledés során a 150 kg-os kis műholdnak számos különböző navigációs módszert kellett alkalmaznia – a jelek szerint sikerrel. A program folytatásában további megközelítési tesztek és adatgyűjtés szerepel, hogy minél több információval rendelkezzenek a később befogandó és a sűrű légkörbe irányítandó, most haszontalanul keringő japán rakétafokozatról.