„Szőrös” Hold
(Rovat: A hét képe, A Holdnál , Távoli világok kutatói - 2024.07.25 07:15.)

Szokatlan, de igen látványos, a domborzatot eltúlzó módon ábrázoló képet mutattak be a Holdról a NASA-nál a napi csillagászati képek sorozatában.

(Kép: NASA / LRO LOLA, feldolgozás: Ildar Ibatullin)

Holdunk felszíne köztudottan tele van ugyan becsapódási kráterekkel, de azok nem éppen úgy néznek ki, mint a fenti képen. Itt ugyanis a holdi domborzatról az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszonda lézeres magasságmérő berendezésével (Lunar Orbiter Laser Altimeter, LOLA) készített térkép magassági adatait erősen (több tízszeres mértékben) megnövelték. A szőrös vagy tüskés benyomást keltő látvány önmagáért beszél, jól szemlélteti a holdfelszín különféle részeinek kráterezettségét, amely az égitest 4,6 milliárd éves története során alakult ki. Az is feltűnő, hogy a mintegy 3–3,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött vulkanizmus milyen, még napjainkban is feltűnő nyomot hagyott az égitest felszínén. A becsapódásos eredetű, nagy kiterjedésű medencéket ugyanis a mélyből feltörő olvadt láva kitöltötte. Így alakultak ki a sötét színükkel feltűnő holdtengerek (mare), amelyek közül a legfiatalabbak kb. 1 milliárd évesek, de épp az LRO-val végzett kutatások eredményei szerint a Holdon akár még 50–100 millió évvel ezelőtt is lehetett aktív vulkáni tevékenység. A fiatalabb, később megszilárdult felszíneken természetesen sokkal kevesebb a kráter, hiszen kialakulásuk óta kevesebb lehetőség volt a maradandó nyomot hagyó becsapódásokra.

Nem csak az így ábrázolt domborzat, de a színek sem olyanok ezen a képen, mint amikor szabad szemmel vagy távcsővel a Holdra nézünk. Igazából ezek a hamis színek is valóságos adatokon alapulnak, a felszín változó anyagösszetételét szemléltetik. A kék például vasban gazdag területeket jelöl, míg a narancssárga enyhe alumíniumtöbbletet.