Ne felejtsük el Francia Guyanát!
(Rovat: A hét képe - 2024.11.22 08:15.)

A 2010-es években szinte havonta szerepelt híreinkben Francia Guyana – egy-egy sikeres rakétaindítás okán. Napjainkban be kell érnünk az őserdőben rejtőző furcsa „szörny” képével.

Európa súlyos rakétaválságáról már több cikkünkben is írtunk. Emlékeztetőül csak annyit, hogy az 1990-es évek második felében jellemzően évente 10–12 indításról számolhattunk be, arról nem is beszélve, hogy 1996–2003 között sikerült a folyamatos átmenetet biztosítani az Ariane–4 és –5 típus között. Hasonló átmenetet terveztek az Ariane–5 és –6 között is, ez azonban nem sikerült. Az Ariane–5-öt a tervezett időben kivonták a szolgálatból, az Ariane–6 első repülése azonban jócskán késett, így „átmenetről” szó sem volt. Időközben az oroszok kivonultak a Guyana Űrközpontból, és a Vegánál is becsúszott egy sikertelen start, így a sikeres kourou-i indításokról szóló híradásaink jócskán megritkultak.

Hogy ne maradjunk teljesen Francia Guyana-i hírek nélkül, ezúttal az őserdőbe látogatunk – természetesen két űrfelvétel segítségével. Francia Guyana Franciaország tengerentúli megyéje, Dél-Amerika északkeleti tengerpartján. A csaknem Magyarországnyi méretű (84 000 km²) megyét alig 300 ezren lakják, főként a tengerparti sávban, mert területének 98%-át trópusi őserdő borítja. Egyes források szerint a Guyana név az őslakosok nyelvén a „sok víz országát” jelenti, öt nagy folyója a terület nyugati határán a Maroni, keleti határán az Oyapock, a megye belsejében pedig az Approuague, a Mana és a Sinnamary, mindegyik észak felé tart és az Atlanti-óceánba ömlik. A képeinken szereplő Sinnamary a Guyanai Amazonas Nemzeti Parkban ered, majd 290 km-t megtéve Sinnamary városnál, Kourou-tól nyugatra, a Guyana Űrközpont nyugati széle közelében 10 km hosszú tölcsértorkolattal ömlik a tengerbe (az egykori Szojuz indítóállás már Sinnamary város területén feküdt).

A Sinnamary folyó torkolatától 70 km-rel délre, az őserdőben épült meg 1989 és 1994 között a Petit Saut (kis lépcső) duzzasztógát és vízerőmű. A 750 méter hosszú, 48 méter magas gát mögött létrejött tározót 1994 januárjában kezdték el feltölteni, és másfél év alatt, 1995 júliusára érték el a maximális, 35 méteres duzzasztási magasságot. A mesterséges tó területe a folyó vízhozamától függő, évszakos ingadozást mutat, de általában 300–350 km² területűnek adják meg, víztérfogata mintegy 3,5 km³ (ez a Balaton víztérfogatának másfél-kétszerese). Az erőmű első blokkja már 1994-ben működni kezdett, az utolsót pedig 1995-ben kapcsolták rá az elektromos hálózatra, azóta az erőmű 116 MW elektromos teljesítménnyel látja el Francia Guyana tengerparti városait, ezzel Francia Guyana teljes villamosenergia-szükségletének mintegy kétharmadát, más adatok szerint felét biztosítja.

A Sinnamary középső szakaszáról 1990-ben készített űrfelvétel. A kép felső részén már látszanak az 1989-ben megkezdett építkezés nyomai. (Kép: NASA Earth Observatory, Michala Garrison; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A NASA Landsat–9 műholdja OLI–2 (Operational Land Imager) műszerének 2024. október 1-i hamisszínes felvétele a Sinnamary Petit Saut gátja mögött kialakult, mintegy 350 km² területű, ágas-bogas mesterséges tóról. (Kép: NASA Earth Observatory, Michala Garrison; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)