Bolygóvédelmi lazítás
(Rovat: A Holdnál, Emberes Mars-utazás? , Artemis - 2020.07.27 07:15.)

Július elején a NASA új bolygóvédelmi irányelveket adott ki. A Holdnál lazítanak a szabályokon, a Marsnál nem, bár egyesek ezt szeretnék.

Amint arról korábban beszámoltunk, az amerikai Nemzeti Természettudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiák két éve új bolygóvédelmi elvárásokat fogalmaztak meg a NASA részére, az új irányelvek lényegében az űrügynökség erre adott válaszát jelentik. Az új elveket a NASA főigazgatója, Jim Bridenstine Párbeszéd a Holdról (Moon Dialogs) címmel az interneten tartott előadásában jelentette be. A NASA az évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott bolygóvédelmi ajánlásokat igazította hozzá a mai kor követelményeihez, elsősorban a Hold és a Mars emberekkel történő felkeresése teremtette új helyzethez, elkerülendő azt, hogy az égitestek felszínére veszélyes biológiai szennyeződés kerülhessen.

Az egyik dokumentumban (NASA Interim Directive 8715.128) megváltoztatják a Hold eddigi bolygóvédelmi besorolását. Eddig a Hold a 2. kategóriába tartozott, ami azt jelentette, hogy a küldetések felelőseinek dokumentálniuk kellett az űreszközök fedélzetén előforduló biológiai anyagokat, de nem támasztottak azokkal szemben tisztasági előírásokat. Ezzel akarták elkerülni azt, hogy a Hold poláris vidékein előforduló vízjég beszennyeződhessen. Az új irányelvben a Hold felszínének nagyobb részét 1. kategóriájúvá minősítették, ami azt jelenti, hogy a küldetések mentesülnek a fenti előírás alól. Kivételt csak a pólusok környéke jelent, éspedig az északi szélesség 86. fokától északra, illetve a déli szélesség 79. fokától délre fekvő területek, amelyek továbbra is 2. kategóriájúak maradnak. Emellett 2. kategóriájú marad az Apollo-leszállóhelyek és az „egyéb történelmi jelentőségű helyszínek” környezete, hogy az Apollo-leszállások során esetleg a Holdra került biológiai anyag védelmét biztosítsák.

Az új előírások már csak a Hold poláris vidékei számára biztosítanak fokozott védelmet. (Kép: NASA)

A második irányelv (NID 8715.129) a bolygóvédelmi szempontból sokkal kritikusabb emberes marsutazások problémájával foglalkozik. Az irányelv szigorú határokat ír elő a földi eredetű szennyezés szintjére, méghozzá olyan szigorúakat, amelyek sokak szerint összeegyeztethetetlenek az embereket szállító küldetésekkel. Az irányelv nem változtatja meg a Marsra vonatkozó előírásokat, viszont olyan tanulmányok készítését kezdeményezi, amelyekben megvizsgálják, mikét teljesíthetők az előírások. Ebbe a körbe tartoznak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén elvégezhető kutatások éppúgy, mint robotszondák küldése a tervezett marsi leszállóhelyekre annak felderítése érdekében, milyen szerves anyagok fordulnak elő az adott területen. Mindezek alapján a NASA a kockázatokról tájékoztató, a döntéshozatalt segítő stratégiákat dolgoz ki az emberes küldetések számára, amelyek egyensúlyt teremtenek az emberes felderítés, a tudományos kutatás és a kereskedelmi tevékenység igényei és a biztonsági szempontok között.

A NASA irányelvei az űrügynökség saját küldetéseire alkalmazandók, de ebbe beleértendők mindazok a küldetések, amelyekben a NASA bármilyen módon részt vesz, akár más űrügynökségekkel együttműködve, akár kereskedelmi alapon. Nem vonatkozik viszont más országok űrügynökségeinek saját küldetéseire, illetve a teljes egészében magánvállalkozásban végrehajtandó küldetésekre. Ugyanakkor a NASA illetékesei hangsúlyozzák, hogy reményeik szerint az irányelvekkel követendő utat jelölnek ki a magánszektor számára is.

Az új NASA-irányelvek nem érintik a COSPAR bolygóvédelmi előírásait sem. Ugyanakkor a COSPAR részéről már tavaly jelezték, hogy arra számítanak, hogy a javasolt változtatásokat végső soron a COSPAR is elfogadja. A világűrjogi szakértők részéről Tanja Masson-Zwaan, a Leideni Egyetemen működő Légi- és Űrjogi Intézet igazgatóhelyettese elegendőnek nevezte az új szabályozást, amely véleménye szerint eleget tesz a Világűrszerződés (Alapelvszerződés, OST) azon elvárásának, miszerint kerülni kell az égitestek „veszélyes beszennyezését”. Szerinte nincs szükség arra, hogy egy új nemzetközi szervezet felügyelje a bolygóvédelmi előírások betartását, mert az országok amúgy is évtizedeken át önkéntesen betartották azokat.