Nemzetközi kutatóállomás a Holdon
(Rovat: A Holdnál, Kína a világűrben , Orosz űrtervek - 2021.03.29 12:15.)

Az állomás létrehozásáról szándéknyilatkozatot írt alá a kínai és az orosz űrügynökség vezetője.

Csang Kocsien (Zhang Kejian; CNSA, China National Space Administration) és Dmitrij Rogozin (Roszkoszmosz) március 9-én tartott virtuális találkozójukon írták alá a megállapodást a nemzetközi holdi kutatóállomásról (ILRS, International Lunar Research Station). A megállapodásban szereplő leírás szerint az ILRS átfogó tudományos kísérletek végrehajtására alkalmas bázis lesz, vagy a Hold felszínén, vagy Hold körüli pályán, ahol a tudományágak széles körére kiterjedően lehet tudományos kutatást folytatni, beleértve a távolabbi égitestek felderítését és hasznosítását, holdbázisú megfigyeléseket, az alapkutatásokat és technológiai vizsgálatokat. Az állomást hosszú távon autonóm működésűre tervezik.

A Roszkoszmosz és a CNSA közleményei hangsúlyozzák, hogy a projekt „nyitva áll minden érdeklődő ország és nemzetközi partner számára”. A Holdra telepítendő bázis helyét egyelőre nem határozták meg, de szakértők véleménye szerint a felek a Hold déli poláris térségére gondolnak. A közleményekben az is szerepel, hogy mindkét fél felhasználja az űrkutatásban, az űrtechnológiában és az eszközök készítésében szerzett eddigi tapasztalatait, amelyek birtokában kidolgozzák a kutatóállomás megépítésének ütemtervét. A Roszkoszmosz közleménye azt is tartalmazza, hogy a projekt automata eszközökkel végrehajtott első szakasza után az emberi jelenlét is lehetséges lesz a Holdon.

A megállapodás aláírása várható volt, amint arról a Space News már februárban hírt adott, de az elvi egyetértés a két űrügynökség között már korábban kialakult a közös holdprogramról. Szakértők szerint ez Oroszország és Kína egyre szorosabbá váló űregyüttműködésének újabb jele. Korábban már megállapodtak abban, hogy együttműködnek a Csang’e–7 és a Luna–27 holdszondák küldetéseinek összehangolásában, és közös adatközpontot hoznak létre a távolabbi égitestek felderítésének elősegítése érdekében.

A megbeszéléseken az Európai Űrügynökség (ESA) képviselője is részt vett, noha az ESA a közelmúltban a NASA-val kötött megállapodást a Gateway projektben történő részvételről.

Így nézhet ki 2030 után a nemzetközi holdi kutatóállomás (ILRS). (Fantáziarajz: CNSA / CLEP)

Az ILRS létrehozása logikus folytatása azoknak a lépéseknek, amelyeket Kína eddig tett a Hold kutatásában, legújabban a Csang’e–5 küldetés sikeres holdi mintavételével. A Hold poláris vidékéről mintát hozó Csang’e–6, majd a több űreszközt szállító Csang’e–7 küldetéseket 2023–2024-re tervezik. Később a Csang’e–8-cal a helyi nyersanyagok hasznosítására vonatkozó, és 3D nyomtatási kísérleteket végeznének, továbbá élettani kísérletekkel vizsgálnák a hosszú távú holdi tartózkodás lehetőségét. Ezek a küldetések jelentenék kínai részről az ILRS alapjait. Eközben Oroszország a 2020-as években a Luna–25, –26 és –27 szondák indítását tervezi. Az ILRS korai szakaszában vélhetően több önálló űreszköz együttműködését jelenti, nem pedig olyan integrált infrastruktúra létrehozását, mint amilyen például az ISS.

Fotómontázs a Jütu–2 kínai holdjáró keréknyomairól és árnyékáról, távolban a Csang’e–4 leszállóegységgel. (Fantáziakép: CNSA / CLEP)

Kína eközben emberes űrprogramjának továbbfejlesztésére is törekszik. Tavaly májusban bemutatkozott az új kínai „űrállomás-szállító” rakéta, és vele együtt az új kínai személyszállító űrhajó prototípusa. Eközben folyik a Hosszú Menetelés–9 szuper-nehézrakéta fejlesztése, az új kínai űrállomás építése pedig már idén áprilisban elkezdődhet.