Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Holdbéli KRESZ Egy amerikai űrpolitikai szakértő szerint a holdi tevékenységek szabályozott keretek között tartására a földi polgári repülést szabályozó ICAO-hoz hasonló nemzetközi szervezetre lenne szükség. Peter Garretson, az Amerikai Külpolitikai Tanács (American Foreign Policy Council) űrpolitikai társigazgatója a Space Review portálon fejti ki véleményét a kérdésről. Az ICAO (International Civil Aviation Organization) mintájára az International Civil Lunar Organization (ICLO) létrehozását javasolja. Javaslatát azzal indokolja, hogy számos ország és cég az elkövetkező évtizedben több mint 100 holdi küldetést tervez, és több mint 140 cég érdeklődik a holdi és „ciszlunáris” üzleti lehetőségek iránt. A Citigroup befektetési bank legújabb becslése szerint 2040-re a holdi bányászat évi 12 milliárd dolláros forgalmat érhet el. Hivatkozik a Világgazdasági Fórum egy jelentésére is, amely szerint az űrszektor mostanra elérkezett ahhoz a fordulóponthoz, amelytől kezdve a gazdasági tevékenység túlnő az irányítás keretein. A hivatkozott jelentés – konkrétumok nélkül – sürgeti a nemzetközi irányítás szervezeti kereteinek és az nemzetközileg elfogadott szabványoknak a létrehozását. Ez lenne a funkciója a Garretson által elképzelt szervezetnek. Ez gondoskodna arról, hogy a tervezett holdi szállítások rendezett körülmények között történjenek, biztosítaná a navigációs infrastruktúrát, felügyeletet gyakorolna és megelőzné a jogellenes zavarásokat, kivizsgálná a baleseteket (ahogyan az az ICAO feladatainak leírásában is szerepel). Bár a holdi tevékenységek koordinálására léteznek nemzetközi szervezetek, például az International Space Exploration Coordination Group (ISECG), ám ez nem államok, hanem csak űrügynökségek közötti együttműködési szervezet, ezért nem rendelkezik a kereskedelmi tevékenység irányításához és felügyeletéhez szükséges, az ICAO-éhoz hasonlóan erős jogosítványokkal.
Az egyre bővülő holdi tevékenység koordinálására és szabályozására egy űrpolitikai szakértő új nemzetközi szervezet létrehozását javasolja. (Kép: ESA)
A szerző elgondolása szerint az ICLO segítené a biztonságos leszállást a Holdra és az onnan történő felszállást, illetve a ciszlunáris kereskedelmi útvonalak zavartalan keresztezését. Megalkotná az indítóállások építésének előírásait, a biztonságos távolságokat, szabályozná a vészhelyzeti kommunikáció frekvenciáit és az üzenetek formátumát, közlekedési és repülési útvonalakat jelölne ki és a földi repülőgépek radarirányításához hasonlóan szabályozná az űrszállítás forgalmát. Az ICAO-hoz hasonlóan szabványokat és ajánlott megvalósításokat (standards and recommended practices, SARPs) dolgozna ki, ami elősegítené a kereskedelmi tevékenység gyors fejlődését. A szervezet gyakorlatiasabb megközelítést biztosítana a holdi tevékenység szabályozására, mint az idealizáltabb, de hamvába holt Hold Egyezmény (amelyhez csak nagyon kevés ország csatlakozott, a jelentős aktív űrkutató államok közül egy sem).
Az ICAO működési módja, belső szervezete egyúttal arra is példaként szolgál, miként biztosítható a fejlődő országok érdekeinek érvényesítése. A szerző felteszi a kérdést, hogy létrehozható lenne-e a holdi szabályozó szervezet az ICAO-n belül, de a kérdésre egyértelmű nemmel felel. Más a tevékenység fizikája, mások a jogi szabályok és mások a szereplők, ami egy önálló ICLO létrehozása mellett szól. A szervezet létrehozásában és működtetésében a szerző szerint az Egyesült Államoknak vezető szerepet kellene játszania, ahogyan azt tette annak idején az ICAO létrehozásakor is.
| |||
|