768 lencsemag
(Rovat: A hónap száma, Az űrállomás és kontinensünk - 2014.04.27 08:15.)

Az Európai Űrügynökség (ESA) növénykísérletének „résztvevői” a legutóbbi Dragon teherűrhajóval jutottak fel az űrállomásra.

Az ESA Gravi-2 nevű kísérletének keretében a világűrbe küldött 768 mag számára nem volt tét nélküli az a néhány hetes időszak, ami alatt az amerikai SpaceX cég Dragon teherűrhajójának startja egyre csak késett. A magokat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) való csíráztatásra szánták. A szakértők szerint szerencsére még éppen időben indult el a Dragon ahhoz, hogy ne veszélyeztesse a kísérlet sikerét.

Magok a Gravi-2 kísérletben. (Kép: ESA)

A Gravi-2 egy korábbi program folytatása, amelyben azt vizsgálják, hogy a csírázó és növekedni kezdő növény mennyire érzékeny a nehézségi erő változására. Az űrállomás fedélzetén alapesetben súlytalanság van. Hogy különböző „gravitációs fokozatokat” szimuláljanak, centrifugákban forgatják a csírázó magokat, négy eltérő szögsebességgel. Összesen 30 órán át figyelik (filmezik) a csíranövénykéket. Arra kíváncsiak, hogy mekkora erőhatás mellett látszik már meg a különbség a növekedésben, a gyökerek elhelyezkedésében a súlytalansághoz képest, vagyis mikor „érzik meg” a növények, hogy merre van lefelé. A kísérlet végeztével a kikelt magokat vegyszeresen tartósítják, majd a Dragonnal visszajuttatják a Földre, további részletes laboratóriumi tanulmányozásra.

A kísérlet helyszíne, Európa „űrbeli üvegháza” (Biolab) az ISS Columbus kutatólaboratóriumában, egy korábbi fényképen. Mellette Chris Hadfield kanadai űrhajós. (Kép: NASA)

A korábbi Gravi-1 eredménye az volt, hogy már nagyon alacsony fordulatszámú forgatásra is reagáltak a növények, de a folyamat részletei még kevéssé ismertek. Most a kalcium szerepére összpontosítanak a kutatók. A kérdés, hogy a növényi sejtek mely részei reagálnak a nehézségi erőre és adják át az információt, hogy hogyan kell növekedni. A kísérletek eredményei érdekes információval szolgálhatnak például a Mars majdani meghódítói számára is. A telepeseknek bizonyára szükségük lesz növényekre, akár táplálék, akár oxigéntermelés céljából. Külső bolygószomszédunkon a felszíni nehézségi gyorsulás csak harmad akkora, mint a Földön. Így nem árt előre tudni, hogy a növények gyökérzete ott a Földön megszokott módon, vagy össze-vissza fejlődne-e ki.