Tizennégy név
(Rovat: A hónap száma, Távoli világok kutatói , New Horizons - 2017.09.25 10:15.)

Megszülettek az első hivatalos nevek a Plútó felszínén. Egyelőre mindössze tizennégy, de ne legyünk telhetetlenek! De miért kellett erre két évig várnunk?

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) bolygórendszerbeli névadással foglalkozó munkacsoportja (WGPSN, Working Group for Planetary System Nomenclature) hivatalosan jóváhagyta a Plútó tizennégy felszíni alakzata nevét. Az alakzatok akkor váltak láthatóvá, amikor a New Horizons űrszonda 2015 júliusában az égitest mellett elrepülve közeli felvételeket készített annak felszínéről. A nevek űrküldetéseknek, a felfedezés úttörőinek, valamint olyan tudósoknak és mérnököknek állítanak emléket, akik munkássága a Plútóhoz és a Kuiper-övhöz kapcsolódik. Mint az IAU közleménye tudtunkra adja, ez csak a hivatalos nevek első csoportja. (Csak remélhetjük, hogy a következő adagra nem kell újabb két évet várnunk. – B.E.)

Az IAU által jóváhagyott nevek a Plútó felszínén. A kép tetején olvasható Terra felirat nem a Földet, hanem a Voyager Terra területet jelöli, csak éppen sajnálatos módon az IAU által közzétett képről a név lemaradt… (Kép: IAU)

A közlemény azt is megemlíti, hogy a New Horizons szonda kutató- és mérnökcsoportja számos nevet javasolt az IAU-nak. További javaslatok érkeztek az Our Pluto (A mi Plútónk) kezdeményezéstől, amelyben az IAU, a New Horizons csapat és a SETI Intézet is partnerek voltak. Megemlítik, hogy számos nevet a kutatók informálisan már eddig is használtak a Plútó és legnagyobb holdja, a Charon felszíni alakzatainak megjelölésére. A WGPSN elnöke, Rita Schulz azt is hozzáteszi, hogy nagyra értékelték a New Horizons csapattól és az Our Pluto kezdeményezésen keresztül a nagyközönségtől érkező javaslatokat. Elégedetten nyilatkozott Alan Stern, a New Horizons vezető kutatója is.

Az Our Pluto kezdeményezés által javasolt informális nevek. (Kép: Our Pluto)

Végül a közlemény emlékeztet arra, hogy a New Horizons a Plútó melletti elsuhanása közben több mint 1200 felvételt készített, majd a találkozót követő bő egy év alatt több tíz gigabájt adatot küldött a Földre.

Mielőtt ismertetnénk a neveket, érdemes két megjegyzést tenni. Egyrészt, az IAU sajtóközleményéhez mellékelt és az Our Pluto által közreadott térképet összehasonlítva megállapítható, hogy néhány kivételtől eltekintve az IAU azokat a neveket és azokra az alakzatokra fogadta el, ahogyan az a két évvel ezelőtti javaslatokban szerepelt. Másrészt, a nevek kapcsán felmerül a kérdés, milyen formában érdemes azokat a jövőben a magyar nyelvű ismeretterjesztő irodalomban használni. Ebben Hargitai Henrik és Kereszturi Ákos: Javaslat a magyar bolygótudományi szaknyelvi norma létrehozására című tanulmánya ad támpontot. Mint a szerzők írják: „Nyelvi szempontból fontos példa lehet Linné nevezéktana, ahol a nemzetközi gyakorlat következetesen a ’művi’ latin formát használja, de az egyes nyelvek a területén ismert élőlényekre saját megnevezést használnak saját nyelvi közegükben.” Kijelentik továbbá, hogy „A fordításnál fontos szempont, hogy … a magyar verzió vagy egyezzen meg a latin/angollal vagy egyértelműen azonosítható legyen.” Tanulmányukban megadják néhány felszínforma latin nevének magyar megfelelőjét.

A fiatal amatőrcsillagász Clyde Tombaugh. (Kép: NASA)

Clyde Tombaugh 1989-ben. (Kép: New Mexico State University)

A fentieket figyelembe véve az IAU által elfogadott nevek és az e sorok írója által javasolt magyar megfelelőik a következők:
Tombaugh-régió (Tombaugh Regio) – a Plútó felfedezője, Clyde Tombaugh (1906–1997) amerikai csillagász tiszteletére.
Burney-kráter (Burney crater) – Venetia Burney (1918–2009) emlékére, aki 11 éves korában a Plútó nevet javasolta a Clyde Tombaugh által felfedezett bolygóra.
Szputnyik-síkság (Sputnik Planitia) – a Szputnyik–1 tiszteletére.
Tenzing-hegység és Hillary-hegység (Tenzing Montes és Hillary Montes) – Tenzing Norgay (1914–1986) nepáli serpa és Sir Edmund Hillary (1919–2008) új-zélandi hegymászó, a Mount Everest első megmászói emlékére. (Itt jegyezzük meg, hogy az egyetlen jelentős eltérés az elfogadott hivatalos nevek és az eredeti javaslat közt az, hogy a javaslatban Norgay Montes szerepelt.)
Al-Idríszi-hegység (Al-Idrisi Montes) – al-Idríszi (1100–1165/66), arab térképész, földrajztudós és utazó emlékére.
Djanggawul-árok (Djanggawul Fossae) – az ausztrál őslakosok mitológiai lényéről.
Sleipnir-árok (Sleipnir Fossa) a norvég mitológia nyolclábú lováról.
Vergilius-árok (Virgil Fossae) – Publius Vergilius Maro (Kr. e. 70 – Kr. e. 19) római költő emlékére.
Adlivun-mélyedés (Adlivun Cavus) – az eszkimó mitológia egyik alvilágáról.
Hayabusa-felföld (Hayabusa Terra) – a japán űrszonda emlékére.
Voyager-felföld (Voyager Terra) – az óriásbolygókat meglátogató amerikai űrszondák emlékére.
Tartarosz-hegylánc (Tartarus Dorsa) – Tartarosz a görög mitológiában az alvilág legmélyebb, legsötétebb bugyra.
Elliot-kráter (Elliot crater) – James Elliot (1943–2011), a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója, az Uránusz gyűrűinek és a Plútó légköre felfedezőjének emlékére.