31 műholddal indult a PSLV
(Rovat: A hónap száma, India a világűrben , Kis űreszközök nagy szerepe - 2018.01.14 12:15.)

Az indiai hordozórakéta január 12-én emelkedett a magasba Sriharikota szigetéről.

A start az India keleti partjai közelében fekvő Satish Dhawan Űrközpontból január 12-én, magyar idő szerint 4:59-kor történt. A kisebbik indiai hordozórakéta, a rendszerint alacsony, poláris pályára szánt űreszközöket indító PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) startját ezúttal megkülönböztetett figyelem övezte, hiszen az általában igen megbízható hordozóeszköz előző, tavaly augusztus végi használatakor a hasznos teher elveszett. Az indiai regionális műholdas navigációs rendszer frissítésére szánt IRSS-1H műholdról ugyanis nem vált le az orrkúp. Az akkori kudarc egy 1993 óta, 39 sikeres indításon át vezető hosszú sorozatot szakított meg.

A négyfokozatú, hat oldalsó segédrakétával felszerelt PSLV-XL rakéta útjának első pillanatai január 12-én. (Kép: ISRO)

A PSLV számára négy hónapig tartó indítási szünet alatt kivizsgálták a rendellenesség okát, és megtalálták a hibát az orrkúp eltávolításáért felelős pirotechnikai rendszerben. A mostani indítás rendben sikerült. Az orrkúp alatt ezúttal a fő hasznos teher a Cartosat-2F indiai távérzékelő műhold volt, de számos kisebb űreszközzel osztotta meg a helyet a Föld körüli pályára vezető úton. Ezek indiai, amerikai, dél-koreai, brit, francia, kanadai és finn megrendelőktől érkeztek.

A Cartosat-2F és még 29 másik a felemelkedés után 25 perc múlva már kb. 500 km magas poláris napszinkron pályán volt. Az utolsó műhold, a titokzatos indiai MicroSat az újraindítható negyedik rakétafokozat két begyújtását követően, 365 km magasságban önállósult.

A 710 kg-os Cartosat-2F tervezett élettartama 5 év. A térképezési, várostervezési, mezőgazdasági és más szokásos földmegfigyelési céllal készült űreszköz az indiai Cartosat sorozat nyolcadik képviselője. Az „utastársak” közül megemlítjük a kanadai Telesat nagysebességű internetkapcsolatra tervezett kísérleti műholdjának második példányát. (Tavaly novemberben első társa kevesebb szerencsével járt, a Vosztocsnijból indult Szojuz rakéta többi hasznos terhével együtt odaveszett.) Tömege 168 kg. A vállalat célja nem kevesebb mint 117 alacsony pályás műholdból álló flottát kiépíteni, akár 2021-ig.

A PSLV-vel indult a világűrbe még a brit Surrey Satellite Technology (SSTL) cégnek a hadsereggel együttműködésben kifejlesztett 100 kg-os kis Carbonite-2 kísérleti földmegfigyelő holdja, amely 1 m-es felbontású képek és videók készítésére alkalmas. Elődje, a koncepciót a gyakorlatban először kipróbáló Carbonite-1 2015-ben állt pályára. A brit Earth-i vállalat 2019-es indításra öt ilyen típusú műholdat rendelt kereskedelmi földmegfigyelő flottájába.

Szinte megszokott már, hogy egy-egy ilyen több műholdas indításnál mindig felbukkannak az amerikai Planet és Spire Global cégek CubeSatjai, a földmegfigyelő (Dove), illetve hajókövető (Lemur-2) és időjárási adatokat szolgáltató kisműholdas konstellációk új tagjai. Mindkét típusból 4-4 darab volt most az orrkúp alatt. A finn ICEYE cég egy viszonylag olcsón előállítható radaros mikroműholdat (ICEYE-X1) küldött a világűrbe. Ez egy több elemből állóra tervezett rendszer előfutára lehet, amelyet a tengeri jég és az olajfoltok követésére alkalmazhatnak majd. A „kisbolygóbányászatban” érdekelt amerikai Planetary Resources most indította Arkyd-6 műholdját. Az aktatáska méretű CubeSat infravörös képalkotó és egyéb technikákat próbál ki világűrbeli körülmények között. Ezeket későbbi, az értékes ásványi kincseket tartalmazó kis égitestek felderítésére szánt űreszközeikben szeretnék majd alkalmazni valamikor a jövőben.